///A jó és a szépség őrei

A jó és a szépség őrei

Második alkalommal tartottak apa-lánya lelkinapot április 23-án, a gyulafehérvári főegyházmegye család­pasz­to­rációs önkéntes munkatársai szervezésében. Tizenkét édesapa érkezett lányával Marosvásárhelyre, a Deus Providebit Házba a rendezvény reggelén.


Az apa és lánya közti kapcsolat egyedi, éppen ezért a rendezvény célja ennek erősítése volt. A lányok az édesapjuktól tanulják meg, milyen a férfi. Ő az első férfi életükben, akitől a szeretetet kapják, akit ők szerethetnek, akiben csalódhatnak, akiben bízhatnak és akinél védettséget tapasztalhatnak meg. Az édesapáknak ma is nagy felelősség jut abban, hogyan élnek, kommunikálnak, mert lányaik a párválasztásban róluk mintázzák a férfit.

A résztvevők újra meg újra rácsodálkoztak a mottó igazságára: „Mily gyönyörű minden műve, pedig csak szikrányi az, amit látni lehet!” (Sir 42,23)
A délelőtt folyamán, a Pure Fashion (Tiszta Szív, Tiszta Divat) magyarországi képviselői, Kiss Brigitta és Bárányos Edit, külön csoportokban a lányokat a külső és belső értékek, a nőiesség és a szépség élménydús felfedezőútjára hívták, míg az édesapák a felnőtté válás szépségeinek és nehézségei szikráit fedezték fel és osztották meg egymás között. Az imádság és a közös éneklés sem maradt el.

Csiszér Csaba kreatív és interaktív önismereti szikrákat villantott fel, a vérmérséklet és a személyiségtípusok játékos felfedeztetésével. Előadásához Micimackónak és társainak alakját hívta segítségül. A délután jelentős része volt az apák és lányok páros, egyórás sétája, amelynek során a nap eseményeit osztották meg egymással, néhány segítő kérdés alapján. Ez bensőséges és mély, lelki síkra helyezte kapcsolatukat.

A mallersdorfi ferences Imelda nővér édesapjával együtt tett tanúságot kapcsolatukról, közösen őrzött titkaikból osztva meg néhányat, Bárányos Edit pedig arról vallott, hogy az édesapjával való kapcsolatának szépsége miként hatott ki párválasztására. Ezt kérdések özöne követte, ami családias, személyes beszélgetésnek nyitott teret.

Egy kézmosás-rítusra is sor került, amelyben a lányok édesapjuk kezét mosták meg, hálájukat kifejezve minden kézfogásért, vigasztalásért, simogatásért, öltöztetésért, ápolásért, értük elvégzett munkáért. Az édesapák pedig fehér rózsát ajándékoztak lányuknak. A nap záróakkordja az ünnepi vacsora és a bál volt.

Öröm volt látni, amint az édesapák időt és teljes figyelmet szenteltek lányuknak, akik meg bizalmat ajándékoztak édesapjuknak, és minőségi időt töltöttek együtt, lelkileg fejlődve.

Ilyés Erika sa

2016-12-12T22:39:08+00:00 2016. április 23.|0 hozzászólás

Hagyj üzenetet