//A káosztól az egyszerűségig

A káosztól az egyszerűségig

A mi Urunk és Megváltónk a legnagyobb egyszerűségben, szegénységben született a Földre, később is a legnagyobb alázatosságban élt, alig keltve feltűnést.  A halált is azért szenvedte el, hogy megszabadítson minket minden rabságtól és megkötözöttségtől. Ennek ellenére elmondhatjuk magunkról, hogy szabadok vagyunk?

Valóban élvezzük, birtokoljuk is a Jézus Krisztus által megszerzett szabadságot? Vagy engedtünk az anyagi világ nyomásának és hagytuk, hogy ellopják tőlünk az örökségünket, annak a szabadságát, hogy Istenre hagyatkozzunk, hogy a Tőle kapott hivatásunkra, az emberi kapcsolatainkra összpontosítsunk, hogy egyszerűen és örömben éljünk? Vajon vissza tudjuk hódítani otthonainkat a tiszta és szép élmények, megtapasztalások, egy egyszerűbb, de boldogabb élet számára? Egyszerűbben élni, kevesebb anyagi dologtól függni – talán ez lehet a válasz a kérdésre.

Hét lépés, hogy leegyszerűsítsük otthonaink életét

Ajánljuk fel a lomtalanítással járó fáradozásainkat egy jó ügy érdekében. Nevezzük el a lomtalanítás időszakát a „földi dolgoktól való függetlenedés” idejének. Egy fárasztó nagytakarítás így az erények gyakorlásának kegyelemteljes időszakává válhat, amelyet akár a tisztítótűzben szenvedő lelkek szabadulásáért, egy-egy bűnös megtéréséért, családtagjainkért is felajánlhatunk.

Lomtalanítsunk rendszeresen. A legtöbb családban szükség van arra, hogy legalább évente kétszer rendszeresen megszabaduljanak a felhalmozódott, de nélkülözhető dolgoktól. Erre általában Karácsony és Húsvét előtt, az adventi és a nagyböjti időszakban kerül sor, vagy a tavaszi, illetve az őszi nagytakarításkor.

Ne mondjuk, hogy „jó lesz majd valamire”. Ha túl sok fölösleges dolgot tárolunk, talán megfosztunk valaki mást azoktól. Meg tudjuk osztani a tartalékainkat embertársainkkal? Kicsit mélyebbről vizsgálva a jelenséget, feltehetjük magunknak a kérdést: amikor túl sok dolgot, élelmiszert raktározunk, túl sok pénzt tartalékolunk, talán jobban bízunk a felhalmozott javainkban, mint a mi szerető Istenünk gondviselésében?

Jelöljünk ki határokat. Csoportosítsuk a játékokat, a könyveket és a ruhákat. Otthonunkban mindegyik fajta ruhadarabból legfeljebb hat-hét darabot tartsunk. A játékokat és könyveket dobozokban vagy polcokon tároljuk. Ha egy-egy használati tárgyra, könyvre, ruhadarabra az elmúlt évben nem volt szükségünk, valószínű, hogy ezután sem lesz, így a lehető leggyorsabban szabaduljunk meg tőle.

Támaszkodjunk a Szentírás szavára. Lukács evangéliumában olvashatjuk Jézus szavait: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.” (Lk 12,15)
Máté evangélista pedig ezt írja: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok betörnek, és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem törnek be, és nem lopják el. Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is.” (Mt 12,19-21)

A szentek is segíthetnek. Kérjük a szentek segítségét és közbenjárását, ha úgy érezzük, hogy elveszítjük a talajt a lábunk alól. Aranyszájú Szent János írta: „Amíg a lélek valamihez ragaszkodik, legyenek bár egyébként még akkora erényei is, nem fogja elérni az isteni egyesülés szabadságát. Teljesen egyre megy ugyanis, vajon valamely madár vékony fonállal, vagy vastag zsinórral van-e megkötve: a vékony fonalat könnyebb elszakítani, de azért akármilyen könnyű legyen is, amíg tényleg el nem szakítja, nem fog fölrepülni.”

Kezdjünk kis lépésekkel, de legyünk következetesek. Ha hajlamosak vagyunk túlvállalni magunkat, akkor egyelőre csak egy fiókkal, egy íróasztallal, esetleg egy szekrénnyel kezdjük a lomtalanítást, és látni fogjuk, hogy előbb-utóbb egyre több szobát sikerül átfésülnünk.

Állítsunk be valós célokat. Legyen ez egyelőre csak napi negyedóra, heti egy fiók vagy szekrény rendbetétele. Ne keseredjünk el, ha nem tudjuk tökéletesen elvégezni a feladatot. Kalkuttai Szent Teréz anya mondta ennek kapcsán: „Az Úr nem azt kéri, hogy sikeresek, hanem inkább azt, hogy hűségesek legyünk.”

Az egyszerű élet három gyümölcse

1. Otthonaink mennyországi helyekké válhatnak. Ha kevesebb dolgot, kacatot, elektromos kütyüt, kisebb házat birtokolunk és egyszerűbben élünk, nem lesz szükség sok időre és energiára, hogy megszervezzük életünket és gondját viseljük a környezetünknek. Ez ugyanakkor kevesebb stresszt, elfoglaltságot és kisebb felfordulást jelent.

2. A mértéktartás erényét gyakoroljuk. Amikor próbálunk kikerülni az anyagi világ hatása alól, a mértéktartást gyakoroljuk az élet több területén is. Tehát: nem aggodalmaskodunk azért, amit nem tudunk befolyásolni, nem függünk mások rólunk alkotott véleményétől, tartózkodunk attól, hogy megalapozatlan véleménnyel legyünk másokról, és megtanulunk lemondani a saját akaratunkról.

3. Több idő jut arra, hogy szeressünk és kapcsolatban maradjunk Istennel. Az anyagi dolgok önmagukban nem rosszak. Ennek ellenére arra hívunk benneteket, hogy jobban szeressétek Istent és helyezzétek Őt minden teremtett dolog fölé. A birtoklási vágyunk, az anyagiak, a legújabb technikai vívmányok utáni rohanás elvonja a figyelmünket az Istennel és a családunkkal való kapcsolatunktól. Ha egyszerűbben élünk, több időnk lesz az Urat hallgatni és elgondolkodni az Ő szavain, de több időt szánhatunk a személyes imára, és a személyes kapcsolataink jobbítására is többet figyelhetünk. Kertész Tibor

2018-09-11T07:45:25+00:00 2018. szeptember 11.|0 hozzászólás

Hagyj üzenetet