„A házasság szentsége által megszentelt, gazdagított és megvilágosított szeretet egyesíti a házastársakat. (…) Magába foglalja a barátság gyengédségét és az erotikus szenvedélyt, és akkor is megmarad, amikor az érzelmek és a szenvedélyek elcsitulnak.
XI. Piusz pápa tanította, hogy ez a szeretet áthatja a házasélet minden kötelességét, és »nemességben ez az első«. (Casti Connubii, 23) Ez a Szentlélektől belénk árasztott, erős szeretet ugyanis a Krisztus és az emberiség közötti megbonthatatlan szövetség tükröződése, amely a legvégsőkig elmenő odaadásban, a kereszten érte el csúcspontját: »A Szentlélek, akit az Úr kiáraszt, új szívet ajándékoz, és alkalmassá teszi a férfit és a nőt, hogy úgy szeressék egymást, ahogyan Krisztus szeretett minket. A házastársi szerelem arra a teljességre jut el, melyre természete szerint rendeltetett, tudniillik a házastársi szeretetre.« (Familiaris Consortio,13)” (Ferenc pápa – Amoris Laetitia, 120)

Gondoljuk át!

Megtapasztaltad már, hogy a Szentlélek képességeidet meghaladó áldozatos szeretetre indított téged, vagy a házastársadat? Milyen területeken van szükséged Isten különleges kegyelmére, azért, hogy önfeláldozóbb lehess?

Imádkozzunk!

Urunk, Jézus Krisztus,

Te az életedet adtad értünk. Ez a fajta szeretet és áldozat kihívást jelent a mi számunkra. Urunk, látod, hogy néha nem akarunk áldozatokat hozni a házastársunkért, mert fáradtak és bosszúsak vagyunk, vagy mert talán úgy gondoljuk, hogy mi már megtettük a magunkét és most már ő következik az áldozathozatalban.
Küldd el a Te Lelkedet, a szívünkbe, hogy úgy tudjuk szeretni egymást, ahogyan Te szerettél minket: határtalanul, számolatlanul odaadva mindent a másikért.

Ámen.

AMORIS LAETITIA HÁZASPÁROKNAK 15.