„Úgy kell elfogadni a házasságot, mint az érlelődés útját, amelyben mindkét fél eszköz Isten kezében a másik gyarapítására. A változás, a növekedés, a mindenkiben szunnyadó jó lehetőségek kibontakozása lehetséges dolog. Minden házasság külön „üdvtörténet”, ami azt tételezi fel, hogy törékenységtől indulunk el, amely Isten ajándékának és a rá adott nagylelkű és kreatív válasznak köszönhetően lépésről lépésre helyet ad az egyre szilárdabb és értékesebb valóságnak. Egy férfi és egy nő talán legnagyobb küldetése a szeretetben: kölcsönösen mindinkább férfivá és nővé válni.(Ferenc pápa – Amoris Laetitia, 221)

Gondoljuk át!

Tudjuk igazán élvezni az együtt töltött pillanatokat? Mi akadályozza házasságunkban a páros időt? Hogyan tudnánk még jobban kihasználni az együtt töltött időnket?

Imádkozzunk!

Urunk,

annyira szeretnénk, ha szeretetünk növekedne. Segíts nekünk időt szakítani a személyes és közös imádságra, a jó beszélgetésekre és a jó meghallgatásokra, valamint az egyszerű és pihentető „semmittevésekre” is. Szeretnénk élvezni a szabadidő ajándékát, amelyet azért adtál nekünk, hogy felfrissítsen minket és elmélyítse szeretetünket. Segíts, hogy az örömet és a jó társaságot ne másban, hanem elsősorban egymásban és Tebenned keressük.

Ámen.

AMORIS LAETITIA HÁZASPÁROKNAK 23.