„Az Úr a valóságos és konkrét családban lakik, annak minden szenvedésével, küzdelmével, örömével és mindennapos gondjaival együtt. Ha valaki családban él, nehéz tettetnie és hazudnia; nem viselhetünk álarcot. Ha a szeretet élteti ezt a hitelességet, akkor az Úr uralkodik ott a maga örömével és békéjével. A családi szeretet lelkisége ezernyi valós és konkrét gesztusból épül. A közösséget érlelő ajándékok, és találkozások változatosságában van Isten lakóhelye. Ez az odaadás emberi és isteni értékeket egyesít, mert telve van Isten szeretetével. A házassági lelkiség végső soron a kötelék lelkisége, amelyben az isteni szeretet lakozik.” (Ferenc pápa – Amoris Laetitia, 315)

Gondoljuk át!

Melyek azok a „gesztusok” – talán egy kedves pillantás, egy megfelelő pillanatban elhangzó bátorítás, egy csók, egy ölelés – amelyek elmélyítik a közösséget a családotokban? Milyen más apró cselekedetek segíthetnek nektek abban, hogy még inkább megtapasztalhassátok Isten szeretetét az otthonaitokban?

Imádkozzunk!

Urunk, Istenünk!

Köszönjük, hogy a családunkban laksz, a napi gondjaink és örömeink közepette. Köszönjük, hogy őszinte szívvel fordulhatunk hozzád a rendezetlenségeinkkel, anélkül, hogy a hamis tökéletesség álarcai mögé kellene rejtőznünk. Kérjük, irányíts és igazíts el minket abban a törekvésünkben, hogy otthonunkat a Te lakóhelyeddé tegyük. Vezessen minket a békesség és az öröm utáni vágyakozásunk, annak a vágya, hogy a családunk növekedhessen az irántad való és az egymás iránti szeretetben.

Ámen.

AMORIS LAETITIA HÁZASPÁROKNAK 4.