///Az igazság az alkoholról

Az igazság az alkoholról

Nagyon sok szó esik a drogokról a világban – az utcákon, az iskolákban, az interneten, a tévében. Van, ami igaz belőle, és van, ami nem. De mi a helyzet az alkohollal? Valóban drog? Végül is törvényes, része a társadalmi életünknek és néhány orvos még javasolja is, mint kis mennyiségben egészséges dolgot. Ennyire ártalmatlan lenne?

Elképesztő, hogy miközben a heroin, a kokain, a különböző szintetikus drogok és a dohány feketelistás világszerte, addig az alkohol, amely valószínűleg a világ legveszélyesebb kábítószere, minden sarki boltban, minden tiltó és ellenkampány nélkül kapható. Ugyanakkor az alkohol állt az első helyen azok között az anyagok között, amelyekről a fiatalok azt mondták, hogy leginkább fogyasztanák, és amelyről azt gondolták, hogy leginkább problémát jelenthet. Mivel annyi fiatal életét követeli (többet, mint az összes többi drog együttvéve), a szülők mind közül emiatt aggódnak a leginkább.

Az elmúlt időszakban több esetben is volt lehetőségem a szerfogyasztás veszélyeiről beszélni fiataloknak. A drogok ismertetésekor nagyon sokan közülük elutasították, hogy a kábítószerek közé soroljam az alkoholt. Véleményük szerint szükség van időnként rá, hogy ellazuljanak, jobban érezzék magukat és véleményük szerint már majdnem mindegyiküknek volt valamilyen italozással összefüggő „bódult” tapasztalata. A fiúknak majdnem minden esetben, de elég sok lánynak is.

Kitartottam a véleményem mellett, mert több évezredes története is bizonyítja, hogy

az alkohol egy drog. Az egyik legveszélyesebb fajta, rejtőzködő, alattomos, már „kapudrognak” (más kábítószerek fogyasztásához vezet) is nevezhető.

Az alkoholt a depresszánsok (nyugtatók) közé sorolják, ami azt jelenti, hogy lassítja az életfunkciókat, azaz összefolyó beszédet, bizonytalan mozgást, érzékelési zavarokat és gyors reagálásra való képtelenséget eredményez. Az elmére kifejtett hatásait tekintve a legjobb, ha olyan drogként gondolunk rá, amely csökkenti a személy racionális gondolkodási képességét, és eltorzítja az ítélőképességét.

Bár depresszánsként sorolják be, az elfogyasztott alkohol mennyisége határozza meg a hatás típusát. A legtöbben a serkentő hatása miatt isznak például egy pohár sört vagy bort, hogy „elengedjék magukat”. Ám ha a személy többet fogyaszt, mint amit a test fel tud dolgozni, akkor megtapasztalja az alkohol nyugtató hatását. Kezdi „butának” érezni magát, romlik a mozgáskoordinációja és az önuralma.

Az alkohol-túladagolás még súlyosabb depresszáns hatásokat vált ki: a fájdalomérzet hiányát, mérgezést, amelynek során a test kihányja a mérget, és végül öntudatlanságot vagy – ami még rosszabb – súlyos túladagolás esetén kómát vagy halált. Ezek a reakciók attól függenek, hogy mennyit fogyaszt az illető, és milyen gyorsan.
Különféle fajtájú alkoholok vannak. Az etil-alkoholt (etanolt) – italokban csak ilyen alkoholt használnak – gabona vagy gyümölcs erjesztésével állítják elő. Az erjedés vegyi folyamat, amelynek során az élesztőgombák bizonyos szerves anyagokat lebontva alkoholt hoznak létre.

Hogyan hat az alkohol a testre?

Az alkohol a gyomorfalban és a vékonybélben található kis vérereken keresztül szívódik fel a véráramba. Néhány perccel az alkoholivás után feljut a gyomorból az agyba, ahol gyorsan kifejti a ?hatásait, lelassítva az idegsejtek tevékenységét.

Az alkohol kb. 20%-a a gyomorban, a maradék 80% legnagyobb része a vékonybélben szívódik fel. A vér elszállítja a májba is, amely az úgynevezett „metabolizáció” („anyagcsere”) útján kinyeri az alkoholt a vérből, és nem mérgező anyaggá alakítja. A máj egyszerre csak bizonyos mennyiséget tud metabolizálni, a maradék pedig tovább kering az egész szervezetben. Így a szervezetre gyakorolt hatásának erőssége közvetlenül összefügg a fogyasztott mennyiséggel. Amikor az alkohol mennyisége a vérben meghalad egy bizonyos szintet, a légzőrendszer jelentősen lelassul, és kómát vagy halált okozhat, mivel az oxigén már nem éri el az agyat.

Az alkohol rövid távú hatásai

Attól függően, hogy mennyit fogyaszt belőle, és milyen az illető fizikai állapota, az alkohol a következőket okozhatja:

összefolyó beszéd, álmosság, hányás, hasmenés, gyomorrontás, fejfájás, légzési nehézségek, torz látás és hallás, csökkent ítélőképesség, romló érzékelés és mozgáskoordináció, öntudatlanság, vérszegénység, kóma, emlékezetkiesés (az alkoholfogyasztó nem emlékszik a befolyásoltság idején történt eseményekre)

Az alkohol hosszú távú hatásai

A mértéktelen ivás és a folyamatos nagy mennyiségű alkoholfogyasztás sok egészségügyi problémával függ össze:

akaratlan sérülések (pl. autóbaleset, elesés, égés, vízbe fulladás), szándékos sérülések (pl. lőfegyverhasználat, szexuális zaklatás, családon belüli erőszak), gyakoribb munkahelyi balesetek és termeléskiesés, gyakoribb családi problémák, szakítások, alkoholmérgezés, magas vérnyomás, agyvérzés és egyéb szívvel kapcsolatos megbetegedések, májbetegség, idegkárosodás, szexuális problémák, maradandó agykárosodás, B1-vitamin-hiány, amely amnéziát, fásultságot és tájékozódási zavart eredményezhet, fekélyek, gyomorhurut (a gyomorfal gyulladása), alultápláltság, száj- és torokrák.

Kertész Tibor

Forrás: drugfreeworld.org

2019-07-11T09:12:06+00:002019. június 26.|0 hozzászólás

Hagyj üzenetet