///AZ IMÁDSÁG, MINT FÉRFIAS HIVATÁS

AZ IMÁDSÁG, MINT FÉRFIAS HIVATÁS

Február 22-e és 24-e között 11. alkalommal került megrendezésre a férjek és édesapák lelkinapja Csíksomlyón „Hivatásunk az imádság” mottóval. A Gyulafehérvári Főegyházmegye családmunkacsoportja által meghirdetett lelki programra idén már több mint százhatvan férj és édesapa jelentkezett – a legtöbben Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely és Csíkszereda környékéről, illetve Felső-Háromszékről.

A péntek esti program Szénégető István családpasztorációs referens köszöntőjével kezdődött. A marosvásárhely-remeteszegi plébános az ószövetségi hadvezért, Józsuét hozta példaként a jelenlevők elé.
– Nagyon jó, hogy te itt vagy, Istenem. Egész életemet végigkísérted, örömben és bánatban. Te itt vagy, de én is itt vagyok. Gyenge vagyok, de bátor és szeretném ma azt mondani: itt vagyok, „én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!” (Józsué 24,15) – emelte ki a családreferens, aki szerint Józsué példájából több mindent tanulhatunk.

SZÉNÉGETŐ ISTVÁN:

  • Az eseményeknek, a történelemnek a mozgatója nem az ember, hanem Isten.

  • Az üdvösség nem teljesítmény, hanem ajándék.

  • Isten előbb választ engem, mint én Őt. A lelkesedés jó és fontos, de nem elég: szükség van elemzésre, higgadtságra, időre, a siker részét képező kudarcra és következetes építőmunkára

 

A lelki hétvége első napja filmesttel és egy jó hangulatú, borozgatós beszélgetéssel zárult.

A szombati nap első előadója Jakabos Barnabás jezsuita szerzetes volt, aki szerint három terület van a férfiak életében, amely különleges figyelmet érdemel és az imádságban állandóan szembejön: a testi oldal, a testünkkel való kapcsolatunk, az érzelemvilágunk, és az akaratunk, elképzeléseink, amelyért küzdeni akarunk. Ha ebben a három dologban irgalmatlanság van önmagunkban, a bennünk lakó férfias erő elfordulhat a szolgáló, nyugodt jellegétől és erőszakká válik.

– A testünk végességének tudatában születik meg bennünk a tisztelet a másik teste iránt: így állhat meg tisztelettel a testünk a nő teste, a gyermek teste előtt. Nem görgeti azt maga előtt, nem dönti le, nem is szalad el. Felkínáljuk az erőnket, de nem erőltetjük – emelte ki az előadó.

JAKABOS BARNABÁS SJ:

  • A testünkkel való imádság ott kezdődik, hogy megtanuljuk: hogyan tudunk jobban, békésebben a testünkben lenni.

  • Isten testbe teremtett, testi emberként teremtett minket, és ebben benne van a változás, az alakulás és törékenység.

  • Az erőm nem önérdek, hanem szolgálat.

  • A testem végessége, az egészségem, a fizikai erőm végessége, tapasztalata – imádság, amely tiszteletre tanít.

  • Isten annyira erős, hogy vissza tudja tartani saját magát.

  • Van három érzés, amit barátunkká kell szelídítenünk: a düh, a csalódottság és a félelem. Nincs addig tiszteletteljes élet, amíg nem tiszteljük a saját érzéseinket legalább annyira, hogy észrevegyük őket.

  • Ha egy férfi érez, akkor él. Ha nem engedem meg magamnak, akkor másnak (feleségemnek, gyermekeimnek) sem engedem meg az érzéseket.

  • Higgy úgy, hogy mintha csak magadra számíthatnál! (Hevenesi Gábor SJ) Ne kend másra a felelősséget, az életedet, te vigyázz a testedre, ne az orvosod vigyázzon rá!

  • Hosszú távra tervezz, inkább folyamatban gondolkodj, mint rángatásban, bizonyításban, konkurenciában. De amikor elkezdesz cselekedni, légy szemlélő, minden egyes cselekedetedet tulajdonítsd Istennek.

  • Amikor elkezdek dolgozni, akkor már imádkozom.

Mărgulescu Cotiso néggyermekes családapa, római-katolikus teológus, a marosvásárhelyi Imádság Háza vezetője „Imádkozó férfi, imádkozó apa” című előadásában arról a folyamatról beszélt, amelynek során imádkozó férfivá válhatott.

– Az ima kapcsolatról, alázatról és hatékonyságról szól. Az imádság közben elismerem, hogy szükségem van Istenre, nem tudok mindent megtenni, nem tudok élni Isten nélkül. Az imádkozás alatt térdelés közben átadom a magasságom felét a Teremtőmnek, és ezzel elismerem, hogy nem vagyok elég – emelte ki, hozzátéve: az ima férfias dolog, bár a férfiak ma nem tudnak mit kezdeni vele. A Szentírásban a nagy imaharcosok majdnem mind férfiak.

MĂRGULESCU COTISO:

  • Ha beengedem Istent az életembe, megsokszorozódik a tetteim hatékonysága, a dolgok, kapcsolatok és én is változom az imádság hatására.

  • Az imádságunk akkor működik, ha tudjuk, hogy kihez szólunk, ha helyes képünk van róla, és ha tudjuk, hogy mi kik vagyunk számára.

  • Azért nem tapasztalunk csodákat, mert nem számítunk csodákra.

  • Nem minden imádság, de mindent meg lehet tölteni imával, mindent lehet Isten dicsőségére tenni, mindent be lehet építeni az Istennel való kapcsolatba.

  • Az imádságot ma kell elkezdeni. Ha az alváson és munkán túl még marad napi 5-6 óránk, abból igazán szánhatunk napi fél órát, egy órát Istennek!

  • A legalkalmasabb imaidő a hajnali órák, a korareggel, akkor zavarnak a legkevésbé, és mire a családom felébred, már lehívtam Isten áldását az életükre.

  • Kezdd imádó imával, tölts időt Istennel, mondd el, hogy miért fontos a számodra! Imádkozz a Szentírás szavaival, énekelj egy imádó dalt Istennek! Aztán imádkozz magadért, mert ha férj és édesapa vagy, fontos, hogy egészséges legyél, fontos, hogy a kapcsolataid rendben legyenek, fontos, hogy a munkád jól menjen! Kérdd a Szentlélek ajándékait a magad számára! Ezt követően imádkozz másokért, a családodért, a gyermekeidért!

  • Isten rád bízta a családodat, nem csak azért, hogy nekik enni adj, hanem azért, hogy szellemileg és lelkileg is harcolj értük: imádkozz a gyermekeid üdvösségéért, hogy találják meg a párjukat, találják meg a hivatásukat!

– Mandátumotok, küldetésetek van arra, hogy imádkozzatok a gyermekeitekért, feleségeitekért – összegzett az előadó.

A székelyudvarhelyi Zsombori Zsolt tanúságtételében az imádságnak a saját életében tapasztalt gyümölcseiről beszélt.

– Nemcsak a nő dolga az imádkozás, mi férfiak, arra vagyunk hivatva, hogy személyes kapcsolatban legyünk Istennel. Ábrahám nem a feleségén keresztül szólt az Úrhoz, Mózes is egyenesen Istenhez intézte a szavait, kéréseit. Mi sem tehetünk másként: ha Istenhez tudunk fordulni, akkor nagyon sok mindent tehetünk, akkor helyreáll a családunk élete, és jobb lesz a társadalom is – emelte ki a tanúságtevő édesapa.

A férjek és édesapák lelki hétvégéjének különleges meghívottja Soltész Miklós, Magyarország Miniszterelnökségének egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára volt. A politikus közvetlen, személyes hangú előadásában a férfiak felelősségvállalásáról beszélt.

– Az, hogy itt vagytok, közel százötvenen, nagy dolog. Anélkül, hogy nagy terhet helyeznék rátok, mondanám, hogy rajtatok is múlik Székelyföld, az itt élő magyarság jövője. Ha ti, a saját családotokban, mindennapjaitokban, közösségetekben nem vállaljátok fel a hitet, az imádságot – közösen és külön-külön is – sokkal gyötrelmesebb lesz a megmaradásért folytatott küzdelem. Hiszem, hogy egy nemzet túl tudja élni, ha imádságban megmarad. Ha ti fel tudjátok, fel meritek vállalni – nem melldöngetve, de a szemérmességet félretéve – a hiteteket, kereszténységeteket, hiszem, hogy ez a nemzet megmaradást is fogja szolgálni – üzente előadása végén az államtitkár.

A szombati nap kiscsoportos beszélgetésekkel folytatódott, a Jézus-hágón végigimádkozott keresztút után a férjek és édesapák szentmisén vettek részt a kegytemplomban, majd az Oltáriszentségben jelen levő Jézus előtt adtak hálát a nap kegyelmeiért.

A lelki hétvége utolsó tanítását vasárnap délelőtt Pantea Tibor, a kolozsvári ferences kolostor házfőnöke tartotta „Ne félj, apa!” címmel. Az előadó a lelki hétvége témájához igazodva arról beszélt, hogy az édesapák hogyan tudnák átadni a lelki élethez szükséges kedvet, örömet, hogy a fiatalokat hogyan vezethetik rá a személyes, vagy közösségi imára. A férfiakban megjelenik egy bizonytalanság: ha nem dicsekedhetnek az Istennel való jó kapcsolatukkal, akkor már azonnal kérdéssé válik, hogy mit tudnak továbbadni. Ám Isten munkatársai lehetünk akkor is, ha gyengén állunk ezen a területen. Tibor testvér az előadására készülve egy felmérést, közvéleménykutatást is végzett gyerekek, fiatalok körében, többek között arról is, hogy mennyire volt szerepe édesapjuknak az istenkapcsolatuk, imaéletük alakulásában, illetve, hogy hogyan kellene egy édesapának jelen lenni gyermeke lelki életében.

PANTEA TIBOR OFM:

  • Keresztény katolikusként nem kell épp annyira alázatos lenni, hogy megtagadd azt a lehetőséget gyermekeidtől, feleségedtől, hogy lássák, amint imádkozol, hogy Szentírást olvasol, hogy szentségekhez járulsz. Mert a lelki élet kincseit akarod átadni. Nem tudod átadni azt, amit szeretnél, ha abban nem vagy jelen.

  • Ha a lelki életed megélése taszítja a gyermekedet, meg kell nézni, hogy nincs-e igaza? Nem vettél-e át egy stílust, magatartást, ami mögött nincs igazi imádság? Nem baj, ha egy kicsit sutábban csinálod, de az legyen a tiéd!

  • Ti olyanok kell legyetek, mint egy bokszring. Egy olyan valóság, amelynek a széleit, köteleit lehet rángatni. Nyújtható, bármennyire odacsapódik, vagy odacsapja az élet, megtartják a kötelek. Te vagy a bokszring, bent kell tartsd a gyermekedet az életben! A bokszringnek ráadásul nincs ajtaja!

  • Apaként nyitott szemmel járj és ne csak a saját gyermekeidre figyelj!

  • Ennek a hétvégének akkor van értelme, ha most meghozzátok a döntést, hogy mit akartok másként tenni! Mint minden egyes gyónáskor – nem majd, nem holnap, hanem most. És el kell mondanod istennek, hogy a magad erejéből nem vagy erre képes, de Vele igen. „Légy bátor és bizonyulj férfinak!” (1Kir 2,2)

Az előadás és a Családpasztorációs Központ tevékenységének bemutatása után a lelki hétvége hálaadó szentmisével ért véget. A résztvevő férfiak azzal a meggyőződéssel indultak haza, hogy megpróbálják életre váltani a hallottakat. A redezvényt a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége támogatta. Kertész Tibor

A lelki hétvégén készült fotók ITT tekinthetők meg (köszönet Geréd Zsoltnak a fényképekért). Az Erdélyi Magyar Televízió „Hitélet” műsorának összefoglalója ITT követhető.

2019-10-25T16:28:24+00:002019. március 4.|0 hozzászólás

Hagyj üzenetet