1986-ban házasodtunk össze, két gyermeket kaptunk ajándékba: Ádámot (29) és Blankát (26), akiket most tanulunk meg elengedni és még inkább Istenre bízni.
A családpasztorációval a mostani formájában először akkor találkoztunk, amikor 1999-ben az akkori plébánosunk, Papp László meghívott, elküldött Máriabesnyőre a Családkongresszusra, ahol Szénégető István atya is résztvevő volt, akkor még káplánként. Ott láttuk, hogy milyen sok területen lehet és kell a családokat támogatni, segíteni, s ez Magyarországon már milyen sok területen működik is. Az induló egyházmegyei családpasztorációval a 2004-es családos konferencián találkoztunk először, majd a 2006-os tábor után kapcsolódtunk be a szervezésbe. 2010-től munkatársként, 2014-től lelkigondozóként is szolgálom a családokat.
Isten örömre és egységre hívja meg a családokat, szeretete, hűsége és kegyelme az az alap, amire építhetünk, s ami által vonz mindenkit. Úgy látjuk, hogy fontos segíteni a családokat, hogy megerősödve minél jobban tudják „venni az akadályokat”, hogy közösségeket alkotva támogassák egymást, s a környezetükben élőket. Ennek a munkának szeretnénk mi is részesei lenni.
