BOLDOG-E A FÉRJEM VELEM?

2021. március 6-án feleségek, édesanyák számára szerveztünk online lelkinapot. A rendezvény figyelemfelhívó kérdése a „Boldog-e a férjem velem?volt, a programra regisztrált több mint 70 feleség és édesanya erre a kérdésre kereste a választ a szentegyházasfalvi György Ida hitoktató előadása, Csúcs Nóra, Bartis Kinga és Szabolcs tanúságtételei, a csendben egyedül eltöltött személyes idő és a kiscsoportos beszélgetés segítségével. Többen már a délelőtt folyamán feltették ezt a kérdést a társuknak, mások pedig azzal az elhatározással zárták az együttlétet, hogy meg fogják ezt kérdezni, de ugyanakkor próbálnak megtenni mindent azért, hogy a válasz igen legyen.

Az online lelkinap talán legjobb összefoglalójaként néhány feleség beszámolóját tesszük közzé:

Ez úton is megköszönöm a szervezőknek a lehetőséget, hogy részt vehettem ezen a találkozón, amely nagyon mély érzéseket indított el bennem. Mikor a lelkinap mottóját megláttam, úgy éreztem, ezen részt kell vennem, hisz a hétköznapi pörgés eléggé ki tudja meríteni a lelki tartalékainkat.
Az első dolog, ami megragadott, az előadás elején, az volt, hogy a boldogságunk a belső rendtől függ, és ez menyire igaz… A második, hogy „nem jó az embernek egyedül lennie!” Ezekből a gondolatokból az előadónk nagyon szépen és érthetően felvázolta az utat az ószövetségi bűnbeeséstől az újszövetségi Mária asszonyképéig, párhuzamot vonva az „áldatlan” és „áldott” élethelyzetek között. Az „Éva vagy Mária nyomán?” kérdés elgondolkodtatott. Bizony sokszor, amikor fáradtak és ingerültek vagyunk, Éva útján járunk és milyen könnyen elcsúszunk Mária nyomáról. Csak folytonos odafigyeléssel és önneveléssel tudunk visszatalálni. Az Újszövetség leveleinek említése gondolataimat Pál Szeretethimnuszához sodorta, mivel ez az egyik kedvenc részünk a Szentírásból – a férjemnek és nekem. Nóra tanúságtétele felidézte bennem a házasságunk korai éveit, amin minket nagyon szépen átsegített Joseph Kentenich atya családpedagógiája. Kinga és Nóra nagyon jól rámutattak arra a tényre, hogy milyen fontos, hogy imádkozó feleségek legyünk és hogy elsősorban Isten segítségét kell kérnünk az önnevelésünk sikeréért és akkor: „A mennyország már itt a földön elkezdődik – erre hívott meg az Isten.” Ez a boldogság. A lelkinap mottójának a kérdésére felelve a választ a férjem egy vallomásában találom: az ölelésed balzsam! Piklor Melinda (Kürtös)

+++

Isten elhívott minket, feleségnek és édesanyának és ilyen jó segítséget adott, mint amilyen ez a lelkigyakorlat is volt. Igaz, hogy az online világban nem tud olyan személyes, családias lenni a találkozás, mint élőben, de így is újabb lehetőségek tárultak fel, távolabbról is bekapcsolódhattak asszonyok. Fantasztikus ajándék volt a találkozás, röpke öt óra alatt igazi mélységeket jártunk meg. Az előadást hallgatva jó volt újra ránézni a hivatásomra. Szemléletváltás is volt számomra az, hogy a férfi-nő egység milyen apróságok mellett valósul meg – erről mindannyian ismerjük a Szentírás tanítását, mégis néha nehéz cselekedeteinkben megélni. Többünkben megmozdult az, hogy mit tehetnénk férjeinkért, vagy mi mindenen kell magunkban változtatnunk. Bennem például új értelmet nyert az engedelmes feleség fogalma. Mindig azt vallottuk a férjemmel, hogy boldog asszonynak boldog a férje, de most más szemszögből tudtam megközelíteni, azt, hogy igazából mitől boldog a férjem, és mi az, ami alapvető az én boldogságomhoz. A prioritások helyes felállítása segít majd tovább haladni ezen a téren. A megható tanúságtételek után személyes imában tudtuk összesíteni a kapott impulzusokat. A kiscsoportos beszélgetés során különböző korú nőktől tanulhattam, öröm volt és jó tapasztalat a nyitottság és őszinteség. Az is érdekes, hogy sokan kínlódunk ugyanazokkal a kihívásokkal, de közös erőnk a kitartó törekvés a jóra. A szentségimádás megkoronázta az együttlétünket. Különösen tetszett, ahogyan pörgött a rendezvény a szervezés szempontjából is, impulzusok értek, az apró szünetek is a helyükön voltak, személyes és közös imára is lehetőség nyílt. Hála mindenkiért, köszönet a szervezőknek! Csúcs Beáta (Csíkszereda)

+++

Első alkalommal vettem részt a feleségek és édesanyák számára megrendezett eseményen. Ami a legjobban megragadott, hogy én, mint feleség, el kell, hogy döntsem, kihez hasonlóan válaszolok az Úr hívására. Én Máriához hasonlóan szeretném minden nap mondani: „Uram, legyen meg a Te akaratod!”. Nagy Julianna (Oroszhegy)

+++

Először vettem rész édesanyák, feleségek lelkinapján és nagyon örülök, hogy ott lehetem. Nagyon tetszett Csúcs Nóra és a Bartis-házaspár tanúságtétele is. Az őszinteség, ahogyan beszéltek az életükről, nagyon mélyen megérintet. Sokszor azt éreztem, minha magamat látnám bennük. Aztán, ami még jobban megérintet, az a kiscsoportos beszélgetés. Egy adott pillanatban azt éreztem, hogy az én kis problémáim eltörpülnek a többiek élethelyzete mellett. Magyari Izolda (Oroszhegy)

+++

Számomra óriási élmény volt résztvenni ezen a szép eseményen. Negyven évnyi házasság után a mai nap tisztult le bennem, hogy bár számunkra mindig egyértelmű volt, hogy a csíksomlyói Szűzanya járt közbe a mi egymásra találásunkban, mégis sokszor „Évás” döntéseket hoztam és nem „Máriásokat”. A másik, ami nagyon megérintett: eddig úgy gondoltam, hogy azzal, hogy szeretettel gondoskodom a férjemről, hogy kiszolgálom, hogy őrködök a nyugalma fölött (zenész ember lévén, sokat éjszakázott), hogy figyelek az igényeire, biztos hátteret biztosítok, ezzel boldoggá teszem őt. Mindig szeretve éreztem magam mellette, de ilyen tisztán sosem fogalmazódott meg bennem, hogy vajon ő boldog-e velem? Hát azon fogok munkálkodni, hogy ezt megkérdezzem. Vass Erzsébet (Oroszhegy)

Lejegyezte: Kertész Marika

2021-04-19T01:41:52+03:002021. március 9.|0 hozzászólás

Hagyj üzenetet