A gyulafehérvári főegyházmegye pasztorális bizottságának családpasztorációs szolgálata egyházmegyei családos tábort tartott 2006. augusztus 7-12. között Szovátán. A pasztorális terv 2006-os kínálatából – a táborozók kérésére – az életünk árnyoldalai tematikát követve, „Családi életünk árnyoldalai Isten szeretetének fényében” fő gondolat köré csoportosuló programokat foglalt magába. Témáik: sérülékenységek a házasságban, konfliktusok, ezek kezelése; megbocsátás, gyógyulás.

Előadások, páros és kiscsoportos megosztások, szentmise és ima-elmélkedések keretében, szentségimádáson, lelki beszélgetésekben világították meg a kérdéseket. A táboros együttlét kiegészült családi és korcsoportos szabadidős programokkal, kézműves valamint sporttevékenységekkel. Volt táncház és tábortűz is. Filmnézés kicsiknek, felnőtteknek. A százhatvan résztvevő között hatvan gyerek volt.

A családok Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, Szentegyházáról, Székelyudvarhelyről, Gyergyószentmiklósról, Marosvásárhelyről, Barátosról, Gelencéről, Lemhényből, Nyárádszentlászlóról érkeztek. Egy család, erdélyi kötődései révén, Magyarországról, kettő az illyefalvi gyermekfaluból jött a táborba. A szatmári egyházmegyéből is érkeztek családok. A legifjabb táborozó másfél hónapos volt. Az egyik családot mindhárom generáció képviselte: nagyszülők, szülők és gyerekek együtt jöttek családos táborba.

A tábor-lét sátorépítéssel kezdődött az egykori szovátai pionírtábor udvarán. A szervező családok és a pasztorális szolgálat munkatársai három sátorral várták az érkezőket. Eső és nap ellen is védelmet nyújtottak, mert a családos egyházmegyei rendezvény élménydús tevékenységei – időjárási viszonyoktól függetlenül – nagyrészt ezekben zajlottak.

Szénégető István marosvásárhelyi plébános, a családpasztorációs szolgálat lelkivezetője elmondta: a hagyományos tábor közel egy évi együttgondolkodás és munka eredménye minden évben. Idén a sepsiszentgyörgyi Blága házaspár szervezte és koordinálta a tábori tevékenységeket. Munkájukat az ugyancsak szentgyörgyi Kovács-Sike és Bartha házaspár segítette, valamint a marosvásárhelyi Balázs-Petz és Tekse család. A Családpasztorációs Szolgálat előzőleg a magcsoport számára lelkigyakorlatot, a házasságra készülőknek jegyeskurzust, a házasok számára konferenciát szervezett.

A szervezők nem a felhőtlenségtől rózsaszín családi képet színezik. Őszintén – és a segítségnyújtás, a lehetséges nehézségek megoldásának reményével – megbeszélik az árnyoldalakat is. Teszik lelkigyakorlatos keretekben, élő reménnyel. Hogy a megosztott pozitív vagy negatív tapasztalatok tanulságul szolgáljanak.

Amint azt Ilyés Erika segítőnővér, a családpasztorációs szolgálat munkatársa megfogalmazta: az egyhetes családos program abban erősíti a résztvevőket, hogy egyházmegyénkben bejáratódott ez a lehetőség: lelkigyakorlatos közegben, azonos gondolkodású családok társaságában úgy eltölteni egy hetet, hogy közben tanulnak, képezik magukat, megosztják tapasztalataikat házaspárokkal, lelkipásztorokkal, pihennek, barátságok születnek. Ezt szolgálják a tábori tevékenységek és az együttlét öröme.

A teljes család részvételével lehetőség nyílt a bőséges délutáni szabadidőben a meghittebb, családiasabb együttlétre, kirándulásra, strandolásra. Testi-lelki pihenés közben szakemberek közreműködésével képezhették magukat, és egymástól is tanulhattak.

Az előadások és tanúságtételek délelőtt zajlottak. Minden témát pap és házaspár együtt világított meg. A tanúságtevő házaspárok a családokat segítő lelkiségi mozgalmak tagjai voltak: a Házas Hétvége mozgalom keretéből, a Karizmatikus Mozgalomból, a Fokolár-Új Családok nevet viselő közösségéből. Ezáltal a lelkiségi csoportok és mozgalmak családpasztorációs és gyakorlati tevékenységeiből is ízelítőt kaphattak a résztvevők, akik közül nem mindenki tartozik egyik vagy másik mozgalomhoz. Ezáltal mindannyian betekinthettek a nevezett közösségek családokat támogató, építő tevékenységeibe, törekvéseibe.

Az érkezéskor kapott „tábori naptár dobozra” a szervezők rányomtatták azokat a szentírási részeket, amelyek egy-egy nap mottójául szolgáltak, és az adott nap lelki keretét adták.

A nyitónap alapgondolata így hangzott: „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek” (Jn.20, 29). „Ma próbáld a körülötted levő világban, természetben, emberek mosolyában meglátni Istent, és rájönni, hogy szeret téged.” Ezen a napon „A hit – Isten és én” címmel Szénégető István (Marosvásárhely) és a Bajcsi házaspár , Tibor és Eszter (Sepsiszentgyörgy) osztotta meg ismereteit, tapasztalatait.

A második nap főgondolata „Bocsássatok meg és nektek is megbocsátanak” (Lk 6,37). A lelkesítő ajándéklapon így bátorítottak a szervezők: „Ma figyelj társadra, arra a társra, akit Isten rendelt számodra. Törekedj arra, hogy adni, ne kapni akarj. Köszönd meg őt Istennek.” „Sebeink gyógyulása a megbocsátás által – Isten, te és én” címmel László Attila (Székelyudvarhely) plébános, mentálhigiénés szakember tartott előadást. A témával kapcsolatos személyes tapasztalatait a sepsiszentgyörgyi Mihály házaspár, Csaba és Magdi tette közkinccsé.

A harmadik napon a gyermeknevelés árnyoldalairól esett szó. „Isten, te, én, gyermekeink” vezérgondolattal Blága Enikőt és Botondot, háromgyerekes szülőket hallgatták meg a résztvevők. Ezen a napon a szentmise elmélkedése kínálta a pasztorális és teológiai útravalót a gyermeknevelési nehézségekhez, örömökhöz.

„Hogyan élhet szeretetteljes egységben a család?” címmel lelkigondozói tudását, tapasztalatait Csató Béla (Marosvásárhely) főesperes osztotta meg. Míg Sata Erikát és Lajost (Székelyudvarhely) hallgattuk, körvonalazódott: egy-egy hosszabb betegség próbatétel ugyan, de kohéziós erő is lehet egy keresztény család életében.

Sok közösségépítő helyzetgyakorlat is segített elmélyíteni a hallottakat. Ugyanakkor egymásra is irányította a táborlakók figyelmét. Első nap mindannyian, célirányosan is vállalták egy személy, család különleges segítését az együtt töltendő időre. Ez csupán a zárónapon átnyújtott – a hét során készített – ajándék kapcsán vált valóban nyilvánossá.

Az első tábori napon a gyerekek csak szemlélődtek, és szimpátia alapján választottak a hétre gyerekkísérő felügyelőket. Bőséges kínálattal ismerkedhettek népi mesterségekkel, kézműveskedhettek, gyakran szüleikkel is. Így ebben a táborban aligha láttunk szüleiktől elszakadni nem akaró apróságokat. Mindannyian megtalálták a legkedvezőbb tanulási-kikapcsolódási módszereket, csoportokat.

A gyermekcsoportok tagjai, kísérőik segítségével, imákkal, sajátságos kérésekkel is készültek a szentmisékre, elmélkedésekre; mély lelki élményt nyújtva szüleiknek. Családrajzukat, amelyet meglepetés gyanánt készítettek a hét során, szintén meglepetés-műsor keretében adták át.

A tizenhat gyerekügyeletes fiatal Marosvásárhelyről és Sepsiszentgyörgyről érkezett pedagógusként, egyetemista civil-önkéntesként, vagy szociális munkás végzettséggel, gyakorlatképpen. Elmondták: nem volt könnyű a hét, de minden fáradtságot feledtetett, ahogyan a gyerekek viszonyultak a kínált programokhoz, és az a szeretetközösség, amelyet a tábori együttlét alatt megtapasztalhattak.

A résztvevőkkel beszélgetve megtudtuk, fontosnak és hasznosnak találták a problémafelvető és -kezelő témákat. Mert a boldog család problémamegoldó készségéről ismerszik meg. Ebben nyújtott segítséget a tábor szakmaisága és a résztvevők nyitottsága. Mindezt családpasztorációs módszer, gyakorlat segítette. Imádkoztak a gyermekfoganás kegyelméért, a már megfogant életért. Megáldották a legkisebb gyermekeket, és imaszolgálatot vállaltak egymásért, a családot megtartó kegyelemért.

Az „örömládába”, „szomorúságládába”, „ötletládába” is bőséggel érkeztek küldemények. A gyerekektől rajzokban.

A „hogyan tovább családpasztorációs tábor?” kérdésre a válasz nem könnyű. Már idén is túljelentkezéssel küszködtek a szervezők. Nagy lett a családtáboros közösség, nem sok ilyen méretű táborhelyet találni az egyházmegyében. A jövő évi tábor szervezése már a jelenlegiben elkezdődött. A valódi megtartó erő az, amit az itt született barátságok és azok ápolása jelent. Hogy minél kevesebb „árnyoldalt” kelljen a későbbiekben Isten elé helyezniük. Molnár Melinda

A főegyházmegyei családos táborban készült fotók galériánkban tekinthetők meg.