Főoldal/Hírfal/Lelkigyakorlat házaspároknak/Párkapcsolataink és a határok

Párkapcsolataink és a határok

Október 27-e és 29-e között a csíksomlyói Jakab Antal Házban került sor a házaspárok õszi lelkigyakorlatára a Gyulafehérvári Főegyházmegye Családpasztorációs Központjának szervezésében. A programot “Személyes és családi határaink – az élet akadályai vagy zálogai?” címmel hirdették meg, a bejelentkezett tizenegy házaspár lelki kísérője Bereczki Silvia segítőnővér volt.

– Hol a határ az egymással való törődés és egymás irányítása között? Miben különbözik társunk támogatása attól, hogy segítünk neki kibújni viselkedésének következményei alól? Hol a határ az egyén szabadsága és a másik érdekeinek figyelembe vétele között? Szabadságunkban áll-e, hogy eldöntsük, hogyan viszonyulunk az élethez, önmagunkhoz és másokhoz? – többek között ezekre a kérdésekre is keresték a válaszokat a lelkigyakorlat résztvevői, akik Csíkszeredából és környékéről, Bukarestből, Gyergyószentmiklósról, Korondról, Szentegyházáról, Brassóból, Kézdivásárhelyről és Kézdiszentlélekről érkeztek.

A péntek este ismerkedéssel telt, a pároknak lehetőségük volt arra is, hogy kiszakadva a hét forgatagából egymásra hangolódjanak.

– Meggyőződésem az, hogy bármilyen témája legyen egy családos, páros vagy egyéni hétvégének, a résztvevők a témához csak úgy juthatnak el, és úgy is érdemes eljutni, hogy az alapokat erősítjük: először visszatérünk oda, ahol táplálkozni tudunk a Jóistenből, ez megerősíti a párok kapcsolatát és csak így lehet továbblépni az olyan témákhoz, mint például a határok, amelyek sok sebet, sérülést, kérdéseket, kríziseket is felszínre hozhatnak – mondta el Bereczki Silvia segítőnővér, aki a ráhangoló imádságokon, elmélkedéseken keresztül határozottan, de a lelkigyakorlatozók belső szabadságát tiszteletben tartva kísérte a házaspárokat.

– A szombat délelőtti felvezető elmélkedésben a határsérülésekről volt szó, segítséget kaptunk a határok tisztázásában, a házasságban gyakran felmerülő kérdések megoldásában, délután tanulhattunk a határok tíz törvényéről valamint a határokkal kapcsolatos mítoszokról is. Megtudtuk, hogy a határoknak az a szerepük, hogy megóvják, valamint elmélyítsék a kapcsolatot, nem pedig az, hogy véget vessenek annak. A változásra a határok pontos meghatározása ad esélyt. Sok házasságban folyamatos vitát okozhat, ha egyik fél sem vállal felelősséget a saját viselkedéséért. Felcsendültek a “Születni kell, újra meg újra” című sláger ismerős dallamai, és máris “ég és föld közözött” emlékezhettünk kapcsolatuk első meghitt pillanataira, a tánc közben is próbálgathattuk, feszegethettük határainkat. Ezt követően jó volt kipróbálni, hogy bár nem tudok rajzolni, bal kézzel még úgy sem, mégis annyi sok mély érzés került a rajzpapírra, és olyan jó volt azokról beszélgetni – foglalta össze az első nap tapasztalatait az egyik résztvevő.

 

A lelkigyakorlat egyik fő gondolata volt, hogy vannak olyan határaink, amelyek védenek, védik az értéket, megvédenek a kívülről érkező romboló erőktől, de olyanok is amelyek kizárják a jót.

– A határokról beszélgettünk és bizonyos értelemben minden erről szólt, még a házaspárok tánca is. Amire én igazából törekedtem és minden ilyen alkalomkor ezt tartom szem előtt, hogy a teljes embert és a párt is a maga teljességében szólíthassa meg a Jóisten, testében, lelkében, gondolatvilágában. Nemcsak a téma feldolgozásáról van szó itt, hanem a párkapcsolat mélyítéséről. A lelki hétvégék egyik legfontosabb célja a párbeszéd, az egymásra figyelés, a kapcsolatépítés – egyénileg, párként és közösségként is a Jóistennel, és mindenkinek a kapcsolatépítése önmagával. Tulajdonképpen ez maga a szeretetparancs, amiről épp a vasárnapi evangélium is szólt – tette hozzá Bereczki Silvia segítőnővér, aki az esti szentségimádásban azért adott hálát, hogy léteznek ilyen családok, házaspárok.

– Újra megerősödtem abban, hogy miközben – talán joggal – arról beszélünk, hogy a világunkban veszélyben van a házasság, a család, mégis jó látni, hogy vannak házaspárok, akik ennyire szeretik egymást, ennyire szeretik a Jóistent, ennyire elkötelezettek és ennyi sokat fektetnek a párkapcsolatukba, a hármas kapcsolatuk építésébe – természetesen a gyermekeik javára is. Ezt mindig óriási öröm látni és az élő reménységünket ez csak erősíteni tudja – összegzett a lelkigyakorlatozók kísérője.

A program vasárnap délben szentmisével ért véget, Ilyés Zsolt csíkszentléleki plébános az evangélium szeretetparancsára figyelmezetett, annak megélésére buzdította a házaspárokat. Kertész Tibor

 

A programon készült fotókat a galériánkban tekinthetik meg.

 

A lelkigyakorlaton résztvevők beszámolóiból:

“Kihívás volt magammal szembenézni. Nagyon sok elhatározás van bennem, ami lemondásokkal fog járni, de kíváncsi vagyok, hogy mi lesz az eredmény. A szombati csoportos foglalkozáson jöttem rá, hogy rengeteg valós határunk van, amit érdemes megfontolni és betartani.” (Ilyés Tóni, Gyergyószentmiklós)

“A hétvége az elcsendesedést, a Jóistennel való kapcsolat építését jelentette számomra. Jó volt a párommal kettesben lenni, és hármasban a Jóistennel. Lehetőségünk volt újrabeszélni azokat a problémákat, amelyek a házasságban esetleg nehézséget jelentenek. Amikor azon kezdtünk gondolkodni, hogy hol vannak a határaink, azt mondtuk, hogy nincsenek. Péntektől vasárnapig azonban megérlelődött bennünk, hogy igenis vannak határaink és tudjuk is, hogy mik azok. Átbeszélgettük és fontos, hogy fenn is tartsuk és az is, hogy ha szükséges, akkor elébb vagy hátrébb tudjuk azokat rakni.” (Ilyés Timea, Gyergyószentmiklós)

“A férjemmel együtt vettünk részt a házaspárok számára szervezett hétvégén, első alkalom volt. Már első este bebizonyosodott, hogy jó helyen vagyunk, ott kellett lennünk.
Váratlanul nagyon kellemes érzések kerítettek hatalmukba, amikkel addig tudatosan nem számoltunk. A férjem szemében láttam a csillogást és szeretetet, amellyel átadta magát az elhangzottaknak. Ő volt, aki mondta, hogy inkább nem beszél, mert nem tudja kimondani, amit érez, mégis olyan segítséget kapott a mi Urunk, Istenünktől, hogy könnyedén ki tudta fejezni a gondolatait.
Nagyon nagy élmény volt megismerni más házaspárokat, akiknek szintén vannak gondjaik, de bíznak az Úrban és Istenre hagyatkozva vállalják megpróbáltatásaikat. Csoda volt beszélgetni olyan édesanyákkal, akik három, négy vagy akár öt gyermeket nevelve hálával, megelégedéssel gondolnak az élet minden percére, ugyanakkor humorral fűszerezik a körülöttük lévők életét.
A közösen eltöltött idő majdnem minden pillanata meglepetéseket rejtegetett, amellyel egyre közelebb kerültünk “határaink” megismeréséhez. Olyan értékes gondolatokkal, érzésekkel gazdagodtunk, amelyeket megpróbálunk otthon, a mindennapi életünkbe beépiteni, és így megélni Isten szerető közelségét. Köszönünk mindent elsősorban a jó Istennek, azt, hogy elvezetett a lelkigyakorlatra, Bereczki Silvia nővérnek és a szervezőknek, hogy lehetővé tették mindezt számunkra. Isten áldja munkájukat!” (Molnár Éva, Kézdiszentlélek)

“Jó volt újra rátekinteni a saját határaimra, az enyémek elhatárolnak a jótól, a széptől, az igazitól. Ezen dolgoznom kell és úgy is foglamaztam meg magamnak, hogy »Újratervezés!«” (Szabó Lóránt, Gyergyószentmiklós)

“Ezen a hétvégén nagyon sokat kaptam. Sikerült ránéznünk a házasságunkra, a házasságunk gyengeségeire, a határainkra, ezeket a sebeket feszegettük. Jó volt a csendességben, a szentségimádásban újra rájuk nézni. A mítoszok, hogy mi miatt nem tudjuk tartani a határainkat, ez volt még, ami nagyon foglalkoztatott és az, hogy a házasságunk, a családunk szempontjait tekintve sok esetben akár nemeket is kell mondanunk.” (Szabó Enikő, Gyergyószentmiklós)

2017-11-03T21:33:46+00:00 2017. november 3.|0 hozzászólás

Hagyj üzenetet