///Isten tenyerére rajzolt értékes életek

Isten tenyerére rajzolt értékes életek

„Íme, tenyeremre rajzoltalak téged.” (Iz 49,16) – április 20-án és 21-én Csíkszentdomokoson ezzel a mottóval immár hetedik alkalommal került megrendezésre az elváltak lelki hétvégéje. A Gyulafehérvári Főegyházmegye Családpasztorációs központja által a Szent Margit Lelkigyakorlatos Házban megszervezett eseményre ebben az évben 13 résztvevő érkezett az egyházmegye különböző helységeiből.

Pénteken este egy ismerkedési játék után a jelenlevők röviden meséltek a válásuk történetéről, megfogalmazva azt is, hogy jelenleg mi a legnagyobb kihívás, elakadás számukra, amivel küszködnek, és amire választ, megoldást keresnek. Az estét imával zárták, a szentségi Jézus jelenlétében.

Szombaton délelőtt Kertész Marika mentálhigiénés szakember, a Családpasztorációs Központ munkatársa tartott előadást A válás problematikája címmel, azt tudatosítva a résztvevőkben, hogy mindig számíthatnak a gondviselő Isten támogatására, segítségére, aki „a tenyerére rajzolta őket”. Az előadásban többek között az is elhangzott, hogy a válás utáni gyászmunkát nem lehet, és nem szabad megspórolni. Arról is szó esett, hogy ebben az új életállapotban miként találhatnak otthonra az egyházban, a plébánián.

 

A kézdivásárhelyi Tuzson Erika és Csavar Izabella, valamint a brassói Pál-Jakab István saját megéléseiket, megtapasztalásaikat osztották meg az elhangzottak kapcsán. Ezt követőn kiscsoportos beszélgetés keretében mondhatták el a résztvevők gondolataikat, felismeréseiket.

A délutáni műhelymunkák két téma köré szerveződtek: gyászmunka és új élet a válás után. A lelki hétvége szentmisével zárult.

A lelki hétvégén készült fotók ITT tekinthetők meg, a Családépítő rádióműsor számára készült összefoglaló ITT hallgatható.

A résztvevők beszámolóiból:

A mostani találkozónkat az a szentírási mondat jellemezné leginkább, hogy „Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket.” (Mt 11,28) Istennek nagy ajándéka volt számunkra ezen a hétvégén az egymással és Istennel megélt egység. Egy elfogadó, gyógyító isteni jelenlétet éreztem, amely előtt megnyithattuk a szívünket, és ez többletet jelent a világi találkozókhoz képest..Így születnek az igazi nagy csodák. A résztvevők támpontokat kaptak, láttam katartikus pillanatokat, felvillant bennük egy-egy megoldási lehetőség. (Pál-Jakab István, Brassó)

Ebben az évben is azt érzékeltem, hogy ez a program hiánypótló, nagy szükség van rá, annál is inkább, hogy az elváltak kiközösítve érzik magukat, és sokan szégyellik ezt az állapotot. Jó volt megtapasztalni ismét azt, hogy tartozunk valahová és nem vagyunk egyedül a problémánkkal. Együtt tudtunk érezni, értettük, éreztük egymást, és ez gyógyítólag hatott ránk. Gyógyulások és szabadulások is történtek ezen a hétvégén a válás okozta sebekből, a szégyenérzetből. Bennem megerősödött az a felismerés, hogy van helyem a világban, így is értékes tagja lehetek az egyházamnak, az egyház így is számít rám. (Tuzson Erika Tünde, Kézdivásárhely)

Elsősorban, köszönöm szépen a lehetőséget, hogy részt vehettem e találkozón. Megdöbbentő volt számomra, hogy olyan női sorsok vannak, amelyek mellett az én sérüléseim viccnek számítanak. Köszönet Marikának, Erikának, Istvánnak a lelkes, őszinte jelenlétéért és segítségéért. Nagyon sok pozitív felismerésben, visszaigazolásban volt részem az együttlétünk alatt. Hálás vagyok, hogy annyi kedves személlyel megismerkedhettem, megoszthattunk egymással egy-egy töredéket az életünkből, amely által, úgy gondolom, mindannyian fejlődtünk. (Ambrus Mária Magdolna, Csíkszereda.)

Mivel már hat éve elváltam, azt gondoltam, hogy nálam rendben vannak a dolgok. Ennek ellenére felszínre jött sok minden a hétvége alatt, de ennek így kellett történnie, mert utána helyükre kerültek a dolgok. Úgy érzem, új ember lettem, most már boldog vagyok. (K.K)

Nagyon jól éreztem magam ezen a hétvégén. Sok széplelkű emberrel találkoztam, új dolgokra is rájöttem. Azzal az elhatározással megyek haza, hogy javítani szeretnék a szüleimmel való kapcsolatomon, többet szeretnék beszélgetni velük. (Ütő András, Árkos)

2018-05-08T11:33:30+00:00 2018. május 8.|0 hozzászólás

Hagyj üzenetet