„Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég – mondja az Úr, az Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható.” (Jel 1,8)
Azok számára, akik nem ismerik a görög ábécét, ez a név elsőre nem sokat jelenthet. De ha egyszerűen azt mondanánk, hogy az „Alfa és Ómega” ugyanazt jelenti, mint a hétköznapi használatban vett „A-tól Z-ig”, akkor még mindig nem állnánk sokkal közelebb az igazsághoz.
Az Alfa és az Ómega a görög ábécé első és utolsó betűi, és nemcsak a betűk, hanem az összes tudás, a létezés és az idő összességét jelentik.
Jézus elejétől a végéig volt, van és lesz, „Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk” (ApCsel 17,28). Nincs semmi az Ő jelenlétén kívül. Mindentől független, önálló módon uralkodik minden létezés felett.
Pál apostol így fogalmaz a kolosszeiekhez írt levelében: „Benne teremtetett minden az égben és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, a trónusok és uralmak, a fejedelemségek és hatalmasságok. Minden Őáltala és Őérte teremtetett. Ő előbb van mindennél, és minden benne áll fenn.” (Kol 1,16)
Jézus azonban nemcsak az egész teremtés kezdete és vége, hanem „hitünk szerzője és bevégzője is” (Zsid 12,2). Elszenvedte a megaláztatást a betlehemi barlangistálóban és a kereszten függve, a meg nem értést, kiközösítést, de mindeközben végig hűséges és engedelmes maradt az Atyához és a bűn nem szennyezte be. És amikor kilehelte lelkét, azt mondta: „Beteljesedett!”.
Az ember igazzá válása Isten előtt, a megigazulás munkájának kezdete és vége Jézusban ment végbe. Benne megvigasztalódhatunk, tudván, hogy bármit is élünk át, ha Jézusba belegyökerezünk, soha nem leszünk egyedül. Jézus előttünk jár, befogadott, épségben tart minket, és végigkísér az úton.
ELMÉLKEDÉSHEZ, BESZÉLGETÉSHEZ:
– A hit „alapja annak, amit remélünk, bizonyítéka annak, amit nem látunk” (Zsid 11,1). Így bízhatunk Isten jelenlétében, ígéreteiben, függetlenül attól, hogy milyenek az életkörülményeink. Életetek mely területén kell bíznotok Jézus Krisztusban, „a hit szerzőjében és bevégzőjében”? Bízzátok rá, adjátok át neki még ma mindezt, és kérjétek, hogy továbbra is munkálkodjon életetek ezen területén.
– Mivel, kivel kezdjük a reggelünket, a napjainkat? Tudatosítjuk-e, hogy a hétköznapjainkban is Ő a kezdet? Hogyan kezdünk neki a nehéz ügyeinknek? Engedjük-e, hogy az anyagi javainkat, munkánkat, hivatásunkat, házasságunkat, gyermekeink sorsát érintő döntéseinkben Jézus legyen a kezdet?
– „Harcokról és háborús hírekről fogtok majd hallani. Vigyázzatok majd, meg ne rémüljetek. Ennek be kell következni, de ez még nem a vég” (Mt 24,6) – Jézus tanított az utolsó időkről, az Ő visszajöveteléről. És az „idők jeleiről” azt mondja: ez még nem a vég! Emberként nem tudhatjuk, hogy mi a vég, azt csak Ő tudja. Jézus kezében van életünk vége is, mert Ő a vég.
Úgy gondolod, hogy összeomlik minden? Azt látod, vége van egy kapcsolatodnak, a házasságodnak, a reménységednek, az életednek? Jézus azt mondja: „Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég”. Ő mondja meg, hol a vég!
IMÁDKOZZUNK!
Jézus Krisztus,
Te vagy a Kezdet és a Vég. Köszönjük, hogy előttünk jársz, hogy amikor még mi nem voltunk, Te voltál, és amikor mi már földi értelemben megszűnünk létezni, tovább élhetünk Benned a világ végéig.
Köszönjük, hogy bármikor, amikor kimondanánk tanácstalanul vergődve, hogy „Vége, nincs tovább!”, Te odalépsz hozzánk és azt mondod, „Én vagyok!”.
Köszönjük, hogy nem a halálé az utolsó szó, hanem a Tied, hogy Te döntesz, hogy Te vezetsz minket. Engedd, hadd lássuk ezt meg, és hadd lássuk ezt be. Segíts, hogy bízzunk benned, ne csak az utunk elején, hanem minden nap, mindvégig.
Hagyj üzenetet