„Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy Ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” (Mk 10,45)
Jézusban a láthatatlan, dicsőséges és érinthetetlen Isten testet öltött, belépett fizikai létezésünkbe. „Ő Isten formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember. Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.” (Fil 2,6-8)
Otthagyta a menny dicsőségét, és miközben megőrizte istenségét, alávetette magát az emberré válás megaláztatásának, megtapasztalva az emberi lét örömeit és gyötrelmét.
A világegyetem Ura az Ő dicsőségéből lehajolt, hogy szolgává váljon, és megmosta tanítványai poros lábát. Félretette minden előjogát, és olyan lett, mint egy közülünk, akit kötöttek az idő és a tér korlátai. Elcserélte a menny minden gazdagságát, és szegény lett mind szó szerint, mind átvitt értelemben. Mindezt irántunk való szeretetből vállalta!
ELMÉLKEDÉSHEZ, BESZÉLGETÉSHEZ:
– Az evangéliumok egyik legmegindítóbb jelenete, amikor Jézus alázatosan és szolgálatkészen megmossa tanítványai lábát. Az Ő példája arra szólít fel bennünket is, hogy alázattal szolgáljunk egymás fele a családban. Hogyan szolgálhatnátok egymást? Figyeljetek oda arra, hogy társatoknak, gyerekeiteknek mire van leginkább szükségük?
– Jézus szeretete lehajló és másokat felemelő szeretet volt. Igyekezzetek ilyen szeretettel fordulni egymáshoz a családban!
IMÁDKOZZUNK!
Jézus Krisztus, Isten Fia,
félretettél minden dicsőséget és fenséget, hogy szolgai formát ölts, miközben mi sokszor népszerűségre és hírnévre vágyunk. Bocsáss meg, Uram, a szívünkben rejlő büszkeségért és a vágyainkért, hogy jobbak vagy fontosabbak legyünk másoknál. Tégy szolgává, és taníts meg örömmel szolgálni másokat.
Hagyj üzenetet