//Királyoddá lett már Jézus Krisztus?

Királyoddá lett már Jézus Krisztus?

Még most is szívesen gondolok vissza azokra a plébániai hittanórákra, amelyeken gyerekként mindig igyekeztem rendszeresen részt venni. Öröm volt együtt lenni a többiekkel, jó volt elcsendesedni, Jézussal találkozni.

A legemlékezetesebb számomra az, ahogyan csengő hangon énekeltünk Jézusról, Jézusnak. Egyik kedvenc énekem a „Volt egyszer egy király” kezdetű dal volt, amelynek leginkább az utolsó sorai tetszettek: „Ő soha nem hagy el, szólj csak, és átölel, tán észre sem veszed, úgy fogja két kezed!”.

Gyermekként nagyon kedves volt számomra Jézus személye. Őt – a többi népmesékből ismert királlyal ellentétben – olyan királyként ismertem meg, aki szerény körülmények között élt, mindenkit szeretett, „szolgákat nem akart, szolgálni ő akart.”

Jézus ma is ilyen szerető, szolgáló királyként akar jelen lenni az életünkben. Biztosít arról, hogy számíthatunk a támogatására, hiszen ő nem tud nem velünk lenni. Otthonaink ura, királya akar lenni. Várja, hogy megszólítsuk, hogy újra és újra behívjuk az életünkbe, a családunkba.

Hatalmas kincs birtokában vagyunk Krisztus által, és mégis sokszor koldusszegényként éljük a mindennapjainkat, szomorú és üres az életünk. Mintha nem lenne egy erős, hatalmas és győztes Királyunk. Jézus Krisztus „nem romlandó ezüstön vagy aranyon történt a megváltásunk” (1Pét 1,18) hanem az Ő drága vérén, és azt akarja, hogy ennek az áldozatnak érvényt szerezzünk.

Olyan király Ő, akinek az Atya országot és uralmat adott és mindannyiunkat át akar vinni szerelmes fia országába. Bennünket is „szent hívással” hív Jézus ebbe az országba, az Ő uralkodása alá. A Királyunk akar lenni. Napról napra gondot szeretne viselni rólunk a mi szabadításunk Istene.

Te hogyan válaszolsz erre a szeretetre? Megengeded neki, hogy kézen fogjon és átvezessen az életen, hogy bevezessen az ő országába? Akarod, hogy Jézus a te királyod is legyen?

Ha igen, akkor mindenekelőtt – ahogy Dávid is buzdít erre a 37. zsoltárban – gyönyörködj abban, hogy mily hatalmas, mily fenséges és mily dicsőséges király Jézus! Aztán dönts mellette, fogadd el az ő uralmát életed minden területe fölött! Mondj ellene minden más úrnak, bálványnak, ami jelen van az életedben! Ne legyenek más uraid rajta kívül!

Tedd fel minden nap a kérdést: „Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?”, majd hallgasd meg válaszát és légy elkötelezett annak betöltésére, amit kér tőled. Hidd el, nem fogsz csalódni, ha így teszel!

A napokban egy fiatal házaspárral beszélgettem kapcsolatuk alakulásáról, akik tanúságot tettek arról, hogy miként vezette őket az Úr egymáshoz, illetve hogyan kaptak bizonyosságot annak kapcsán, hogy éltre szólóan elköteleződjenek egymás mellett. Megerősítés volt ez számomra arra vonatkozólag, hogy ha engedjük, mindannyiunkat vezet, „szemeivel tanácsol” az Isten. Akik benne bíznak és tőle várnak eligazítást életük döntéseiben, soha nem szégyenülnek meg.

Ha olvasva a fenti sorokat úgy döntöttél, hogy Jézus uralma alá szeretnéd helyezni az életedet, mondd el a következő imát:

„Drága Jézus!

Behívlak az életembe, a szívembe. Azt akarom, hogy te légy életem korlátlan Ura. Mindent átadok neked: a múltamat, a jelenemet, a jövőmet. Semmit sem akarok magamnak megtartani. Kérlek, szabadíts meg engem bálványaimtól, oldozz fel bilincseimtől! Vedd kezedbe életem és vezess engem! Mutasd meg az utat, amelyen járnom kell! Téged akarlak követni életem minden napján. Csak neked akarok szolgálni. Segíts nekem ebben!

Ámen.”

Kertész Marika

 

2018-11-24T14:44:42+00:00 2018. november 24.|0 hozzászólás

Hagyj üzenetet