//Kellenek a térdeinken vívott csaták

Kellenek a térdeinken vívott csaták

Istentől mindig kapunk új esélyt, valahányszor erre szükségünk van. De vajon mi megadjuk-e ugyanezt a körülöttünk élőknek? Az új évben elhatározhatjuk, hogy másképpen viszonyulunk szeretteinkhez: a csatáinkat nem a nappaliban vagy a gyerekszobában vívjuk, hanem az imasarkunkban, a térdeinken.

„Új esztendőben, új szívekkel, dicsérjük Jézust énekekkel!” – a napokban többször hallottam már felcsendülni ezt, a közismert újévi énekben megfogalmazott felhívást a reggeli szentmiséken vagy házszenteléskor. Minden alkalommal örömmel kapcsolódtam be a közös éneklésbe, Istendicséretbe. Azt juttatta Isten ezáltal eszembe, hogy a 2019-es esztendő elején ő ismét megadja számomra az újrakezdés lehetőségét. Szívem túlcsordult hálával annál is inkább, mert tudom, hogy ezt megteszi majd még nagyon sokszor ebben az évben: valahányszor erre rászorulok. Teszi ezt azért, mert szeret, mert fontos vagyok számára, mert ebben az évben is terve van az életemmel.

Istennél mindig van egy új esélyünk, ő sohasem mond le rólunk. De vajon mi mit kezdünk a tőle kapott lehetőségekkel?

Te mit kezdesz vele? Akarsz-e új szívet kapni Tőle? Akarod-e, hogy elvegye kőszívedet és érző, hússzívet adjon cserébe? Milyen a te szíved? Ki vagy mi fér el benne? Mennyi szeretet, irgalom van benne szeretteid, embertársaid iránt?

Kérdések, melyek megválaszolása talán segíthet abban, hogy új életet élj ebben az esztendőben. Azon is érdemes elgondolkodnunk, hogy miközben mi elfogadjuk Isten kezéből az új életet, vajon tovább tudjuk-e, tovább akarjuk-e ezt adni másoknak. Adunk-e új esélyt szeretteinknek?

Az új esztendő jó lehetőség az újrakezdésre. Vegyünk egy nagy levegőt és bocsássunk meg családtagjainknak, embertársainknak, engedjük el a tőlük kapott sérelmeket. Persze továbbra is dédelgethetjük, szorongathatjuk ezeket – jogunk van hozzá. De ezzel nemcsak a saját lelkünket fertőzzük meg, hanem az Istennel és egymással való kapcsolatainkat is romboljuk.

Egy szerető család az egyik legnagyobb ajándék Istentől, amit kaphatunk, de az is igaz, hogy a családban nemcsak szép dolgokkal szembesülünk. Családtagjainknak vannak olyan tulajdonságaik, rossz szokásaik, amelyek ismételten bosszantanak, felháborítanak vagy elkeserítenek. Ebben az évben újat kezdhetünk ezen a téren is. Ahelyett, hogy a szemükre vetnénk a hiányosságaikat, inkább imádkozzunk értük. Elhatározhatjuk azt, hogy harcaink helyszínét a nappaliból vagy a gyerekszobából áthelyezzük az „imasarkunkba”.

Ha még nincs imasarkod, létrehozhatod ezt most: egy gyertya, Szentírás, néhány igekártya, esetleg egy feszület, virág és már készen is van „a csatáid helyszíne”. Ha itt vívod a harcaidat, hidd el, jobb lesz a kapcsolatod a szeretteiddel, mert szavaiddal és magatartásoddal nem lehúzni, rombolni, hanem felemelni fogod őket.

Egy papírlapra leírhatod azokat a területeket, amelyeken meglátásod szerint családtagjaidnak bátorításra, segítségre, imára van szükségük. Ilyen területek lehetnek pl. házastársad egészsége, kapcsolatai, döntései, kísértései, hite, munkája, fontossági sorrendje stb. Gyermekeid esetében: az igazság szeretete, az Isten iránti szomjúság kialakulása, oltalom a veszélyekben, hívő barátok, növekedés a hitben, a megfelelő társ megtalálása stb.
Beoszthatod ezeket a hét egy-egy napjára, és eszerint imádkozhatsz a tieidért. Ugyanezt megteheted mások esetében is.

A lényeg, hogy a térdeiden vívd a csatát, és Istennek mondd el panaszaidat, szeretteidet pedig inkább bátorítsd.

Kertész Marika

2019-01-05T22:32:35+00:00 2019. január 5.|0 hozzászólás

Hagyj üzenetet