//KERÜLJENEK HELYÜKRE A DOLGOK (2.)

KERÜLJENEK HELYÜKRE A DOLGOK (2.)

Történelmi pillanat, egy új világ kezdete, átrendeződés, válság, lehetőség, megújulás – ezek azok a fogalmak, amelyekkel naponta találkozom a jelen állapotunkat elemző véleményeket hallgatva. Tény, hogy válsághelyzetbe kerültünk, és mivel hasonlót még az előttünk járó két generáció sem tapasztalt, nincsenek megküzdési stratégiáink. Mégis több mindent tehetünk azért, hogy egyénként, családként, közösségként a lehető legtöbbet kihozzuk a helyzetből, hogy helyére kerüljenek a dolgok.

A koronavírus-járvány most mindannyiunk életére nagy hatással van. Minden szempontból, így lelkileg is megviseli az egész családot: anyát, apát, a gyerekeket, külön a nagyszülőket s mindenkit egyként. Ezért nagyon fontos segíteni gyermekeinknek, hogy megértsék, mi előtt állunk. A legnagyobb orkán közepette is meg kell tennünk, hogy védett helyre húzódunk, biztonságba helyezzük a szeretteinket, biztos alapot, fogódzót, kapaszkodót keresünk, és nem azt elemezzük, miért kerültünk ilyen helyzetbe, hanem miként tudnánk minél kevesebb sérüléssel kilábalni belőle. Aztán jöhet a kárfelmérés, az újjáépítés.

A legkisebb gyermekeink először a hétköznapi élet szertartásainak változását érzékelik: megbolydul a környezetük, a tér és a kontaktusok világa hirtelen megváltozik.

Több családnál szokás, hogy a tévé, rádió napközben állandóan be van kapcsolva, „háttérzajként” működik. Az egyik fontos döntés, hogy jelenlétükben kikapcsoljuk a képernyőket. Nem tudjuk, mi fog elhangzani, mit láthat a gyermek, ami megterhelheti. A kétségbeesett emberek sírása, az űrruhaszerű védőfelszerelésben, eltakart arccal dolgozó orvosok, a csövekkel körülvett betegek látványa, a halálesetekről szóló beszámolók megijeszthetik. A család stressz-szintjére is jótékony hatással lehet, ha nincsenek ott állandóan a háttérben a koronavírusról szóló legfrissebb információk. Óvodás gyermekeinknek sem kell beszélnünk a világjárványról. Szükségtelen túl sok részlettel elárasztanunk őket, egyszerű magyarázatokat azonban adhatunk. Ötéves kislányom polcáról lekerültek az emberi test felépítéséről szóló könyvek, kérdez a kórokozókról, amelyeket az aprócska nyálcseppek révén átadhatunk egymásnak, s amelyek betegségeket okoznak a szervezetünkben.

Érdeklődéssel hallgatja, hogy milyen csodálatos a felépítése az immunrendszerünknek, hogyan védekezik testünk „hadserege” a betolakodók ellen, hogyan tudjuk ezt a harcot odafigyeléssel, kézmosással segíteni.

Néhány napja a kedvenc plüssállatainak fele páciensként feküdt a rögtönzött kórházban, a másik fele gyógyító személyzetként sürgött-forgott. Ment a lázmérés, duruzsoltak a lélegeztetőgépek. A játék alkalmas, hogy a gyermekkel együtt elképzeljük a hasonló szituációkat: jó néhány mese szól arról is, hogy épp a bezártság menti meg a főhőst valami rosszabb eseménytől.

Az elkövetkező napokban különleges ajándék lehet családjaink számára a húsvétra való készülődés: a legkisebbeket, az óvodásainkat könnyedén terelgethetjük ebbe az irányba. Az ünnep során nemcsak ember és ember kapcsolódhat, kerülhet egészen közel egymáshoz, hanem a legbiztosabb alapra, fogódzóra, a mindent újjáteremtő Istenre is számíthatunk, a feltámadt Krisztushoz is közelebb léphetünk. (folytatjuk)  Kertész Tibor

Kerüljenek helyükre a dolgok (1.)

Kerüljenek helyükre a dolgok (3.)

 

2020-05-13T16:17:24+03:002020. április 10.|0 hozzászólás

Hagyj üzenetet