A NŐK KEDVELIK A LOVAGOKAT

A lovagiasság a férfi különleges udvariassága a nők felé. Egyik oldalról a nők egy része valószínűleg nem tartja szükségesnek, mert úgy gondolja, hogy ezzel alsóbbrendűségét ismerné el. Elég erős ő ahhoz, hogy kinyissa magának az ajtót… Azonban több vélemény szerint lehet egy nő okos és önálló, ugyanakkor képes játékosan kezelni a nemi szerepeket. A másik oldalról a férfiak egy része gondolja azt, hogy nincs már szükség a lovagiasságra, amennyiben a nők minden szempontból egyenjogúságra vágynak értelemszerűen nem jár nekik a megkülönböztetett bánásmód. Ez az érvelés is sántít, mert az egyenjogúság nem jelenthet egyformaságot.

Hogyan is viselkedik az úriember?

1. Feláll, ha nő lép a szobába

A felállás a régi időkben a tisztelet jele volt, valahányszor hölgy, rangos személyiség vagy idős ember lépett a szobába. Ma udvariasságból állunk fel, ha egy összejövetelre újabb vendég érkezik, vagy ha a munkahelyen bemutatnak valakinek. A férfi, ha nő belépésekor feláll, figyelmességről tesz tanúbizonyságot.

2. Utcán járva kívül, az út felőli oldalon haladva kíséri a nőt

Amikor még nem volt csatornázás, a férfi a kabátjával védte hölgyét az út porától és a kocsikerekek alól felfröccsenő pocsolyavíztől. A lovagias férfi ma is helyezkedhet úgy, hogy óvja a nőt a buszok által felvert esővíztől vagy a járdához túl közel hajtó autótól. Jelképesen azt fejezi ki ezzel, hogy jóban-rosszban mellette áll és védelmezi.

3. Kinyitja előtte az ajtót

Régen az úriember fölsegítette a hölgyet a lovaskocsiba, megmutatva ezzel erejét és védelmező szándékát. A hölgy igyekezett összefogni ruháját, amely sokszor hosszú és nehéz volt, ő pedig kitárta előtte az ajtót, hogy ne kelljen leengednie a ruhát a sárba. A mai férfi az útszéli bámészkodóktól védi a nőt, amikor az autó mellett segíti a ki- és beszállásnál. Az ajtó kinyitása nem azt jelenti, hogy a nő gyenge, hanem szeretetteljes gesztus a férfi részéről.

4. Nem kritizálja az otthon készült ételt

Vendégségben nagy tiszteletlenség a házigazdával szemben, ha a vendég leszólja a vacsorát. A vendéglátó időt és energiát szánt rá, hogy elkészítse: illik tiszteletben tartani – és mosolyogva nyelni…

5. Nem nevet nagyokat figyelemfelkeltés céljából

„A gyakori harsány nevetés ostobaság és rossz modor jele” – írta fiának egy úriember 1746-ban. A férfira erős jelleme hívja fel a figyelmet.

6. Kihúzza a nő számára a széket

Mindig is a jólneveltséghez tartozott – különösen, ahol méretes tömörfa székeket használtak –, hogy a férfi kihúzta a nő székét, és a szoba belső tere felé fordította. Napjainkban is megteheti, sőt ha nővel megy vacsorázni, ügyelhet rá, hogy ő maga másoknak és a televíziónak háttal üljön, hogy semmi ne vonja el figyelmét a beszélgetéstől.

7. Csak a nő után ül le

„…asztalnál pedig várd meg, míg a hölgy helyet foglal, sőt míg minden hölgy helyet foglal, csak azután ülj le” – áll egy 1860-as kiadású, úriemberek számára készült illemtankönyvben. Ma is megteheti a férfi, hogy nagyra becsült vendégének tekinti a nőt, és engedi, hogy elsőként ő helyezze kényelembe magát.

8. Lesegíti/fölsegíti a kabátját

A régi időkben az előkelő hölgyek több réteg ruhát viseltek, alattuk pedig fűzőt. A fűző korlátozta a mozgást, ezért volt rá szükség, hogy a lovag le- és fölsegítse a felöltőt. Ma nem sokan viselnek fűzőt, a nőknek mégis jól esik a férfi udvarias gesztusa.

9. Maga elé engedi

Az előkelő hölgy könnyen megbotlott hosszú ruhájában. Lovagja ezért mögötte ment a lépcsőn, hogy szükség esetén elkaphassa. Ma a magassarkú cipő is botlásveszélyes. A férfi az előreengedéssel is kifejezheti, hogy védelmezi a nőt. Két kivétel lehet: ha a nő miniszoknyát visel, és azt szeretné, hogy a férfi előtte menjen föl a lépcsőn; és ha olyan vendéglátóhelyre mennek, ahol biztonságosabb, ha a férfi lép be elsőnek.

10. Átadja a helyet

A jó modor és az udvariasság elemi szabálya, hogy ha nincs több ülőhely a buszon, vonaton, templomban, orvosi váróban, a férfi adja át ülőhelyét a nőnek, különösen ha várandós vagy már nem fiatal.

11. Átveszi a csomagját

Az úriember hacsak teheti, segít a nőknek a csomagok cipelésében; vonaton, repülőn pedig segít föltenni a poggyásztartóba.

12. Állja a számlát

Úriember nem fogadja el, hogy randevún a nő is fizessen. Általában ő állja a számlát, különösen az első találkozón, bármiféle elvárás nélkül.

13. Esernyőt tart a nő fölé

Régebben, ha esett, a fiatalabbnak illett esernyőt tartania az idősebb fölé. Ugyancsak a tisztelet jele, ha esőben a férfi tart esernyőt a nő fölé, nem törődve azzal, ha ő maga kissé vizes lesz.

14. Ráteríti a kabátját

A lovagias férfi figyelmes: észreveszi, ha a nő fázik, és odaadja neki a kabátját.

15. Nem beszéli ki a titkait

Aki úriember, mindig megőrzi a titkot, különösen ha szíve hölgye bízta rá. Akkor is megbízhat benne, ha netán szakítanak.

16. Biztonságos helyre vagy hazáig kíséri a nőt

Az úriember hazakíséri a nőt, vagy elkíséri az autójáig, mivel aggódik biztonságáért.

17. Figyelmesen meghallgatja

„Jól meghallgatni éppoly fontos, mint jól beszélni” – figyelmeztet az 1860-as kiadású, úriemberek számára készült illemtankönyv. A férfi nemcsak udvariasságból hallgatja meg a nőt, hanem azért is, mert szeretné igazán megismerni.

18. Nem késik

Úriember annyit ér, amennyit a szava. A közlekedési dugó nem mentség a késésre. Rendes ember előre tervez. Senkit sem illik megváratni.

19. Bókkal kedveskedik

A nő nagy gonddal készülődik a találkozóra, ezért a férfi mindig jól teszi, ha mond egy-két kedves, elismerő szót. A bókba burkolt szurkálódás viszont, amely tudatosan vagy tudattalanul arra irányul, hogy zavarba hozza a nőt (pl. „jé milyen piros az orrod; tetszik ám!”) aljas eszköz, amellyel úriember sohasem él.

20. Eszébe sem jutna, hogy nőt valaha megüssön

„A legnagyobb embert is joggal neveznők vadállatnak, ha nem viselkednék emberségesen akár a leggyalázatosabb fehérnéppel szemben is” – állapítja meg egy 1866-os kézikönyv. Ma is igaz ez: nincs az a „nagy ember”, akinek mentsége volna, ha megüt egy nőt, bármilyen okból.

21. Megkéri a lány kezét leendő apósától

A régi időkben a házasodni kívánó nemesembernek fel kellett mutatnia címerét vagy hitelesítő okiratait; így győzte meg a lány apját, hogy a házasságra méltó férfiú. A 21. századi úriember azért kéri az apa áldását, mert így adja meg a tiszteletet annak, aki leendő feleségét felnevelte.

(Forrás: Magyar Katolikus Családegyesület)