//Osszuk-e vagy inkább szorozzuk? (2.)

Osszuk-e vagy inkább szorozzuk? (2.)

Aki nem tud bánni a kevés pénzzel, ha többet adnának neki, azzal is ugyanolyan rosszul gazdálkodna. Ezért igaz az, hogy pénzügyi gondokat pénzzel nem lehet megoldani! Nem oldódnak meg az anyagi gondjaink mindaddig, amíg a szívünk, az életfelfogásunk és az életvitelünk meg nem változik.

Amikor a feleségemmel összeházasodtunk, sokféle háztartási eszközt kellett beszereznünk. Gyakran láttam meg egy-egy hasznosnak ítélt berendezési tárgyat, amelyet azonnal meg is vettem. Aztán, amikor már a havi fixből kellett kijönnünk, az már csak a megélhetésre volt elég, az ötletszerű vásárlásaimra nem.
Nemrég egy hasonló helyzetbe került házaspár történetét hallhattam. Amikor a férj rájött, hogy már másként nem lehet, vett 31 borítékot és megszámozta. Hónap elején a fizetésből félretették az adakozásra és lakhatásra szánt összeget, a maradékot pedig 31 egyenlő részre osztották. Ennyiből kellett megvenni a naponta szükséges élelmiszert, tisztítószert, ebből kellett megoldani a ruházkodást. Mint mondták, először nagyon nehezükre esett a megszorítás. De aztán élvezni kezdték, hogy próbálgathatják, hogyan tudják minél ügyesebben felhasználni az aznapra szánt összeget. Végül úgy belejöttek, hogy egy kicsit még félretenni is sikerült.

Sok jó ötletet találunk ahhoz, hogy vásárlásainkat irányítani tudjuk.

Jó, ha hónap elején előre megtervezve vásárolunk nagyobb mennyiségű alapélelmiszert. Kettős haszna van: egyben olcsóbban megvehetjük, mint húszdekánként, másrészt, ha kevesebbszer megyünk boltba, kevesebb nélkülözhető vagy fölösleges dolgot látunk és veszünk meg.

Gondjaink általában abból adódnak, hogy többet akarunk költeni, mint amennyit megengedhetünk magunknak. Ezért vásárlás előtt tegyünk fel két kérdést: biztos, hogy szükségem van rá? Biztos, hogy megengedhetem magamnak? Ha bármelyikben bizonytalanok vagyunk, inkább hagyjuk ott a boltban, amit megkívántunk. Akinek nincs vásárolnivalója, de szeret nézegetni, a biztonság kedvéért hagyja otthon a pénztárcáját. Ez megkönnyíti a lemondást.

Ne vegyünk meg semmit csupán azért, mert éppen olcsó. Tűzzünk magunk elé célt: ha most lemondok valamiről, amit megkívántam, és következő hónapban is takarékoskodom egy kicsit, két hónap múlva értékesebb, értelmesebb dolgot vehetek majd.

Természetesen ezek csak javaslatok. Mindenkinek meg kell találnia, hogy nála mi működik legjobban. Ez erőfeszítést igényel ugyan, de megéri!

Mindig kívánhatunk valami sokkal jobbat! Sokáig nem igazán értettem, mire gondoljak, amikor Jézus arról beszél: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön… hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben…” (Máté 6,19–20) Mik lehetnek ezek a mennyei kincsek? Az Isten országáért végzett szolgálatok? Nyilván ezek is. De aprópénzre váltva megértettem: ha nehéz anyagi helyzetben megengedem, hogy Isten békessége betöltsön, ez már mennyei kincs. Ha szűkös körülmények között aggódás helyett Istenre bízom az életemet, ez a bizalom mennyei kincs. Nem csak én élvezhetem, hanem mindazok részesülnek belőle, akikkel együtt élek. Ezek valóban kívánatosabbak annál, mint ha minden földi jót megpróbálnék megszerezni magamnak és a családomnak, de panaszkodó, hitetlen és keserű lenne a szívem. A földi kincsek megszerzésére pazarolt erőfeszítést fordíthatom arra is, hogy a szívemben ezek a maradandó kincsek növekedjenek.

Mindemellett mégis a legfontosabb, hogy életünket a napi problémák szintjén is egészen Istenre bízzuk. Ő minden gyermekéről személyre szabottan gondoskodik. Kertész Tibor

Osszuk-e vagy inkább szorozzuk? (1.)

2019-08-22T10:10:46+00:002019. augusztus 22.|0 hozzászólás

Hagyj üzenetet