///Rózsafűzér: Isten jelenlétében maradni

Rózsafűzér: Isten jelenlétében maradni

A Szűzanya arra hív, hogy sohase fáradjunk bele az imába. És ehhez ad is egy egészen egyszerű eszközt, amit mindenki elérhet: a rózsafüzért!

Hogyan imádkozzuk a rózsafüzért? „Ahogyan csak akarjátok” – magyarázta egy prédikátor. – „Válasszátok azt a módot, amelyik a legjobban illik hozzátok.”

A rózsafüzér lehet szemlélődés, elmélkedés Jézus életének titkai felett; figyelhetünk egyszerűen Mária és Jézus édes nevére; imádkozhatjuk az egyes Üdvözlégyeket olyan emberekért is, akikkel a nap folyamán találkoztunk. De imádkozhatjuk monoton egyhangúságban is, afféle alapzajként – így a megtestesülés Jó Híre lassan-lassan behatol a szívünkbe, mert engedjük, hogy bensőnket átitassák az Evangélium szavai. A rózsafüzér segít, hogy Isten jelenlétében tudjunk maradni, és éppen ez az imádság tulajdonképpeni célja.

Mária bátorít bennünket, hogy a hit éjszakájában is folytassuk az imádságot. Mária „az, aki hitt”. Mária Istenbe helyezte teljes bizalmát, megingathatatlanul, még ha a látszat ez ellen szólt is.
A gyerekek néha úgy képzelik, hogy Máriának könnyebb volt az élete, mint nekünk, hiszen Jézus ott volt a szeme előtt, mindig vele élt, legalábbis élete első harminc évében. De Mária egyedül a hit által ismerhette fel ebben a „mindennapi” gyermekben az Isten Fiát. Olyan volt, mint mi: Istent csak a hit szemeivel láthatta.

Mária arra tanít, hogy alázattal imádkozzunk. A „Magnificat” az alázatosak imája, akiket bámulatba ejtenek Isten ajándékai. Az alázat elsősorban nem azt jelenti, hogy bűnbánóan verjük a mellünket, hanem hogy elfogadjuk Istentől önmagunkat. „Merjen hálát adni a csodákért, amelyeket az Úr akar véghezvinni Önben” – kérte egyszer egy pap az egyik gyónójától.
Tanítsuk meg gyermekeinknek a lelkiismeretvizsgálatot, hogy tudjanak bocsánatot kérni, de tanítsuk meg nekik azt is, hogy észrevegyék a csodákat, amelyeket az Úr visz véghez bennük és körülöttük.

Úgy kell viselkednünk Máriával, mint egy igazi gyermeknek a legjobb Édesanyával szemben. Utánoznunk kell Máriát. Engedjük, hogy Ő neveljen, formáljon és vezessen bennünket. Ahogyan a kisgyermek engedi, hogy édesanyja vezesse őt, fogjuk meg mi is úgy a Szeplőtelen Szűz kezét: ő majd irányt mutat nekünk az imádság útján.

(Forrás: Christine Ponsard – Hit a családban, Nyolc Boldogság Katolikus Közösség, Homokkomárom 2007)

2019-10-06T22:52:41+00:002019. október 6.|0 hozzászólás

Hagyj üzenetet