A pihent gyermek jól teljesít az iskolában, a társas kapcsolatai is kiegyensúlyozottabbak, immunrendszere könnyebben kivédi a fertőzéseket és nincs annyira kitéve az elhízás veszélyének. Azt azonban látjuk, hogy a mai gyermekek nem alszanak eleget. Az érintőképernyők bűvöletében hajlamosak egyre tovább és tovább tolni a lefekvés idejét, így egyre többen szenvednek alváshiányban. Szülőként ezért nagy a felelősségünk: ne engedjük, hogy a gyermekeink fáradtan induljanak óvodába, iskolába. A nyár és a szünidő véget ért – ideje rendezni az alvásidőt!

Jó stratégia lehet, ha az iskolai év első napjaiban nem a hangos ébresztőóra beállításával kezdjük – különösen nem a tizenévesek számára. Ha egy morcos és ingerlékeny kamaszt akarunk látni a reggelinél, akkor ezzel is lehet próbálkozni, de a gyermekeink szervezete inkább a felzárkózó alvást igényli. Ha nem kezdenek korábban lefeküdni, akkor a hétvégén kell többet aludniuk, és akkor ismét borul a napirendjük.

A változtatásokat nem könnyű végrehajtani, de azok lehetővé teszik a gyermekeink cirkadián ritmusának (a belső biológiai óra szabályos napi ciklusának) átalakulását. Élvezni fogják az iskola első heteit – ahelyett, hogy egy állandó alváshiányos ködben élnének.

Az alvásigény pontos, általános érvényű meghatározása még életkorokra bontva sem lehetséges, hiszen számos körülmény befolyásolhatja: így például az aktivitás vagy az egészségi állapot. Időintervallumokban azonban megadható a szükséges alvásigény megközelítő minimum és maximum értéke.

Amerikai alvásspecialisták több száz tanulmányra alapozva összeállítottak egy táblázatot, amelyben életkorok szerint tüntették fel, hogy a legkisebbektől az idősekig kinek mennyi alvásra van szüksége. A csecsemőknek a 15–16 óra szinte kötelező, a kisbabák esetében 14–15 óra, a totyogók esetében 12–14 óra az ideális. Óvodásoknál a 10–12 óra, míg az általános iskolásoknál a 10–11 óra még az elfogadható tartományban van.

Különleges helyzetben vannak a kamaszok. Legtöbbjük átlagosan 7 órát alszik naponta, van, aki még ennél is kevesebbet. Ráadásul 10–12 éves koruktól a biológiai órájuk előrerohan, este nyolc óra körül felpörgeti őket. Így épp akkor, amikor a szüleik már kezdenek kifáradni, ők hallani sem akarnak az alvásról.

Úgy tűnik, hogy igazából az esti filmezés, videózás után indul be a virtuális társasági életük, még éjfél után is üzeneteket pötyögnek. Így a szülői kontroll már az igazak álmát alussza, amikor ők még ott lógnak a mobiltelefonjaikon – időnként a hajnali órák is ott érik őket.

Az alvást előidéző melatonin nevű hormon a felnőttekhez képest kb. két órával később termelődik a tinédzserek agyában és tovább is marad a szervezetükben. Így ha időben elalszanak, akkor is eléggé nehéz lehet a reggeli ébredés. Nem csoda, ha 3–4 óra alvás után a másnapossághoz közeli állapotba kerülnek. Egy-egy reggeli tanórán gyakran látni padra támaszkodó, félkómás állapotban üldögélő, karikás szemű diákokat, akik az elhangzottak helyett inkább arra összpontosítanak, hogy ébren maradjanak.

A szakemberek szerint az ő korukban a napi 8–10 óra alvás lenne az ideális, de csupán 20–25 százalékuk alszik ennyit. A többiek meg épp az agyuktól vonják meg az üzemanyagot.

Az alvás ugyanis nem luxus. Nem csak a pihenés és az újratöltődés ideje a munkából, tanulásból és játékból álló nehéz nap után. Az alvás „ragasztó”, amelynek segítségével összeszedhetjük az élményeinket és felidézhetjük mindazt, amit aznap megtanultunk. Az agykutatók feltételezése szerint a memória és a tanultak az alvás során erősödnek meg, ezért az alvás éppolyan nélkülözhetetlen a kamaszok egészsége szempontjából, mint a belélegzett levegő vagy az elfogyasztott étel.

Kertész Tibor

(Megjelent a Háromszék napilap 2021. szeptember 16-i számában)

TÖBB ALVÁSIDŐ A MINŐSÉGI ÉLETÉRT (2.)                               TÖBB ALVÁSIDŐ A MINŐSÉGI ÉLETÉRT (3.)