A feladatunk az elkövetkező napokra, hogy képzeljük a családunkat a mennyországban. Egy jól meghatározott időre, egy napra, esetleg napokra éljünk, beszé­ljünk, cselekedjünk úgy, mintha a mennyországban élnék, a szentek közösségében.

Igen, talán bizonyos szavakat nem mondanánk ki, né­hány filmet nem néznénk meg, más dolgokat viszont megtennénk azért, mert a mennyországban mindenki örömöt akar okozni a másiknak, már megbocsátott, a mennyben nincs a játékból kirekesztett gyerek és egyedül mosogató édesanya sem… A játék közben megérezhetnénk azt is, hogy a mennyország a cselekvő szeretet „helye”, hogy Isten Országa már köztünk van…

Kezdeményezzetek beszélgetést a gyermekeitekkel annak kapcsán, hogy:

  • Ki mit csinálna a mennyországban?

  • Ki hogyan viselkedne, mit mondana a mennyországban?

  • Az alábbi idézet alapján mi várhat ránk a mennyországban?

„A mennyben nem lesz halál, betegség, szomorúság, fájdalom, szenvedés, hanem teljes boldogság, mivel Isten szeretete tölt be, itat át mindent. A szívünket elemészti, elárasztja majd az Isten iránti szeretet boldogsága! Látni fogjuk! Látni fogjuk! Ó, testvéreim! Gondolkoztatok már ezen? Látni fogjuk Istent! Látni fogjuk őt, aki tökéletesen jó! Látni fogjuk teljes valójában, szemtől szemben! Immár nem a hit homályában, hanem napvilágnál fogjuk látni, teljes fenségében! Látni fogjuk! Látni fogjuk! S a legnagyobb boldogság az, hogy mindörökké látni fogjuk, sohasem veszíthetjük el, soha semmi nem veheti el ezt a boldogságot.” (Vianney Szent János)

Összehasonlíthatjuk az otthonunkat és a Mennyországot. Mi az, amiben nem hasonlít? Miben kellene javítanunk, javulnunk, „szépülnünk”? Hogyan várjuk egymást haza? Jó haza jönni? Beszéljük meg azt, hogy mi segítene mindannyiunknak abban, hogy a szeretetet és az örö­möt vegyük észre, amikor hazajövünk!

(Forrás: Fogassy Judit SDSH – Kateketikai segédanyag családoknak)