„Az örökbefogadás az anyaság és apaság megvalósításának egyik igen nagylelkű útja, és szeretném bátorítani mindazokat, akiknek nem lehet gyermekük, hogy tágítsák ki és tárják ki házastársi szeretetüket azok befogadására, akik meg vannak fosztva a saját családtól. Soha nem fogják megbánni nagylelkűségüket. Az örökbefogadás a szeretet cselekedete, amely révén családdal ajándékozzák meg azt, akinek nincs családja.” (Ferenc pápa – Amoris Laetitia, 179)

Gondoljuk át!

Miként lehettünk tanúja Isten nagylelkű szeretetének a gyermekeket örökbefogadó családokon keresztül? Gondoltunk-e már arra, hogy esetleg Istennek terve lenne velünk a nevelőszülői gondozás vagy örökbefogadás kapcsán?

Imádkozzunk!

Urunk,

áldj meg minden családot, amely nevelt vagy örökbefogadott már gyermeket. Köszönjük, hogy ily módon is tanúságot tesznek szeretetükről. Segíts, hogy családunk növekedjen nagylelkűségben, hogy otthonunk szeretettel teli menedékhely lehessen a szomszédaink, barátaink és a rászorulók számára.
Adj nekünk nyitottságot és hajlandóságot, hogy megismerjük és elfogadjuk a Te akaratodat, ha arra hívsz, hogy megnyissuk otthonunkat az elhagyott gyermekek előtt.

Ámen.

AMORIS LAETITIA HÁZASPÁROKNAK 38.                                            AMORIS LAETITIA HÁZASPÁROKNAK 40.