BARSI BALÁZS ATYA AZ APASÁGRÓL

A Szent József-év alkalmából a Magyar Kurír apaságról készített interjúsorozatot. Ennek lezárásaként Barsi Balázs ferences szerzetest kérdezték az édesapjáról, az apai szeretetről és Szent Józsefről.

Részletek a beszélgetésből:

„A szüleim megismertették velem az Úr Jézust, megtanítottak keresztet vetni és imádkozni. A konyhában levő feszületről elmondták, hogy az az Úr Jézus, akit megöltek, de feltámadt. Átadták a hitet, rákapcsoltak a végtelen szeretetre, és megtanítottak értelmesen és boldogan szenvedni. Az édesapa és az édesanya hite máshogyan hat a gyermekre. Mi, emberek mindannyian megtapasztaljuk ezt. Az édesanyám, mint minden anya, kilenc hónapon át úgy szeretett, hogy nem is ismert, még azt sem tudta, fiú vagyok-e vagy lány. A tulajdonságaim nélküli énemet szerette, ez pedig isteni szeretet. Erre a tapasztalatra vagyunk szomjasak egy életen át.”

„Az apa irántunk való szeretete más, de lényegében ugyanaz. Ha belegondolunk, tulajdonképpen csak adoptív apaság van, mert a gyermeket a léte első pillanatától fogva ő nem érzi, később fogadja be, mint az anya. „Aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engem fogad be.” Isten akarata szerint fogadja be. Az anya szeretete is megváltásra szorul, mert arra kísérthető, hogy birtokolja a gyermeket. A fogantatás pillanatában a személyünket Isten teremti. A személy nem az apából és az anyából van. Tulajdonképpen senkim sincs, csak Istenem van, mégis, benne hozzátartozom apámhoz és anyámhoz. Ez Szent József-i mozzanat. Az apa egy döntéssel fogadja el a gyermeke létét, de ugyanazzal a létére vonatkozó isteni szeretettel. Mélységes misztérium ez.”

„Eltelt vagy ezer év, mire az Egyházban elterjedt Szent József tisztelete, ami valamilyen formában már kezdetben is jelen volt. Magként elvetette a Szentlélek az Egyház szántóföldjébe a Szent József-tiszteletet, és ez szökött szárba. Milyen gondviselésszerű, hogy Szent József alakja ma már reflektorfényben áll előttünk, mert napjainkra a férfi és az apa szerepe elhomályosult.
Szent Józsefben a lelki és a testi atyaság együtt van. Jézus a Szentlélektől fogantatott, Szűz Máriától született, Szent József mégsem a mostohaapja volt Jézusnak, hanem jobban volt az apja, mint nekem a biológiai apám. Miért? Mert az örök Isten rendelte annak. Az örök Atya a fiát e világba küldte, de egy embernek édesapja is kell, hogy legyen.

„Józsefet Isten rendelte a Szent Család fejének, de megpróbáltatások árán. Ki ez a gyermek? A Máriában való végtelen hite felülmúlt minden bizalmat, amit férfi érezhet a felesége iránt. Ebben Isten is segítette, amikor angyal által tudatta vele, hogy Izajás jövendölése Máriában teljesedik be: „Íme, a Szűz méhében fogan és fiút szül, és Emmánuelnek neveztetik.” A Szent Család életében azt látjuk, hogy mindhárman elsősorban Istent szeretik, az Atyát, és egymást a tőle kapott isteni szeretettel. Példát adtak a keresztény családoknak. A bibliai szentek életének mondanivalója mélyen belenyúl az életünkbe, az ő történetük olyan, mintha rólunk szólna.”

Az interjú teljes egészében a Magyar Kurír egyházi hírportálon olvasható.